Felforgatnák az agrárpolitikát
A közvetlen támogatások és az állam agrárpiaci beavatkozásának fokozatos csökkentését, ezzel párhuzamosan a tágabb vidékfejlesztési programok előtérbe helyezését szorgalmazó német előterjesztés várhatóan komoly ellenkezést fog kiváltani a jelenlegi rendszer nyerteseinek számító Franciaország és a mediterrán tagállamok részéről - figyelmeztet a Financial Times. Az olasz kormány például nemrég tette közzé a CAP az idén nyáron esedékes, úgynevezett "félidős" felülvizsgálatával kapcsolatos elképzeléseit: ezek pontosan a Franz Fischler brüsszeli agrárbiztos által is vizsgált német javaslatokkal ellentétes irányba vinnék el a rendszert.
A majdani új tagországok agrártámogatásaival kapcsolatban ugyancsak több táborra szakadnak a tagállamok. A CAP átalakítását szorgalmazó, a közvetlen agrárdotációk kiterjesztését elutasító államok (Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország, Ausztria és részben Németország is) elvi alapon ellenzik a támogatások tagjelöltekre történő kiterjesztését. Az elutasítás alapja, hogy az eszköz új tagországok gazdálkodói számára való biztosítása egyben a közvetlen agrártámogatások jövőbeni fennmaradását is jelentené, ami felduzzasztaná a közös költségvetést, tovább növelve a nettó befizetőkre háruló terheket. Álláspontjuk a CAP jövőjéről nem egységes, abban viszont egyetértenek, hogy még a csatlakozási tárgyalások lezárása előtt meg kell oldani a közösségi agrárpolitika reformját.
Az agrárpolitika kisebb változtatásokkal való fenntartását elsősorban Francia- és Olaszország szorgalmazza. A csoportosuláshoz tartozó további államok (Ír-, Görögország, Dánia, Finnország, Belgium és Portugália) egyetértenek a brüsszeli pénzügyi javaslat elképzeléseivel. Ezek az államok többségében haszonélvezői mind a közös agrárpolitikának, mind pedig általában a közösségi költségvetésnek. Közülük csak Portugália tartja fontosnak a CAP-reform kérdésének megoldását a csatlakozási tárgyalások lezárása előtt.
Munkatársunktól
