Felszámolási hullám

Javában tart a cégjegyzék tényleges megtisztítása azoktól a gazdasági társaságoktól, amelyek nem tettek eleget a társasági törvényben előírt tőkeemelési kötelezettségüknek. Jelzi ezt az is, hogy csaknem háromezerrel emelkedett a felszámolás alatt álló cégek száma a múlt esztendőben: jelenleg több mint 14 ezer gazdasági társasággal szemben folyik eljárás. Tavalyhoz képest ugyancsak megszaporodtak a végelszámolások, amelyekben túlnyomórészt szintén a törzstőkéjüket fel nem emelt cégek érintettek. Ezek is a felszámolás sorsára juthatnak. Sok az APEH által már kis összegű tartozás esetén is kezdeményezett eljárás. Minderre figyelemmel a felszámolási hullám további növekedését prognosztizálják a szakemberek. Ugyanakkor évente alig 10-20-ra tehető a cégek megmentésére irányuló csődeljárások száma.

A tőkét nem emelt társaságok nagy része fantomcég, vonja meg tapasztalatait Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) alelnöke. Mint azt a Világgazdaságnak elmondta: a cégbíróság többnyire hiába szólítja fel a tőkét nem emelt társaságokat mulasztásuk pótlására. A bírságolás is rendszerint eredménytelen. A bíróság a vállalatot megszűntnek nyilvánítja, és végelszámolást rendel el, vagy megindítja a felszámolási eljárást. Végelszámolás esetén a felszámoló nem köteles a kijelölést elfogadni. Sokuk viszsza is utasítja azt, mivel díjazását és költségei fedezetét nem látja biztosítottnak. A végelszámolásban ugyanis kiderül: nem működő cégről van szó, így nemhogy a kiadások nem térülnek meg, de - immár felszámolási eljárásban - ismét le kell folytatni a procedúrát. Mindez legalább fél évvel megnyújtja a cég megszüntetését - vélekedett Filip György. Egyébként az ilyen cégekkel szemben általában egyszerűsített felszámolást folytatnak le, amelyet rendszerint néhány hónap alatt le is tudnának zárni, ha ebben az eljárások szereplői is közreműködnének.

Ma már a felszámoló jól felfogott érdeke, hogy mielőbb befejezze az egyszerűsített eljárásokat - fejtette ki a FOE alelnöke. Tavaly ősz óta ugyanis azokban a költségvetés minimumtarifaként 100 ezer forintra egészíti ki a felszámoló díját, ha erre sem a hitelezői befizetések, sem a felszámolási vagyon nem nyújtanak fedezetet. Az egyszerűsített eljárások közé tartoznak az APEH által kezdeményezett felszámolások is. A FOE tapasztalatai szerint az adóhatóság már néhány száz ezer forintos tartozás esetén is felszámolást kér a cég ellen. Üzleti partneri, hitelezői kezdeményezésre ma már alig indul felszámolás, és változatlanul kevés a csődeljárások száma - közölte Filip György.

A tavaly ismét módosult csődtörvény megváltoztatta a hitelezők kielégítésének sorrendjét. Az úgynevezett régi jelzáloggal biztosított hitelezők - mindenki mást megelőzően - a biztosított vagyon értékesítésének vételárából 50 százalékot kaphatnak meg, az eladással kapcsolatos költségek levonása után. Az értékesítési költség számos vita forrása lehet - hívta fel a figyelmet az alelnök. Véleménye szerint ugyancsak gondot okozhat a gyakorlatban az a passzus, amely a kis- és mikrovállalkozásokat az állami hitelezők elé sorolja. Az elmúlt évtizedben többször változott csődszabályok nem segítik elő a megmenthető cégek reorganizációját. Ezért a felszámolók egységes fizetésképtelenségi törvényt szorgalmaznak. Ebben a felszámolást sikertelen - a cég megmentésére irányuló - előzetes egyeztetésnek kell megelőznie. Az elképzelések szerint a törvény kiterjedne az egyéni vállalkozókra és esetlegesen magánszemélyekre is. A végelszámolásról viszont - mivel az nem fizetésképtelenségi kérdés - külön törvény rendelkezne.

Kende Katalin