Felzárkóznak a tagjelöltek
A pénzintézet immár második alkalommal számolta ki az egyes tagjelöltekre az ún. EU-bővítési indexet, amely megkísérli számszerűsíteni azok gazdaságának felkészültségét az uniós tagságra. A tanulmány megállapítja, hogy a 2000. szeptemberi állapothoz képest szinte mindegyik jelölt magasabb pontszámot ért el, és különösen a csatlakozási tárgyalásokat csak később megkezdő Szlovákia, Lettország és Litvánia lépett nagyot előre az éllovasnak tekintett Magyar-, Cseh-, Észtország és Szlovénia utolérésében.
A közel másfél éve első alkalommal számított index a strukturális, a gazdasági és a maastrichti kritériumok alapján számolt nominális konvergenciáról adott képet. Mivel a maastrichti kritériumok teljesítése nem feltétele az EU-tagságnak, ezt a konvergencia-alindexet kisebb súlylyal szerepeltették. A most alkalmazott módszer annyiban eltérő, hogy számításba vették a jelöltek mezőgazdasági szektorának és költségvetési hiányának nagyságát is mint problémás területeket. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy bár a módosítások nyomán a közvetlen összehasonlítás nem végezhető el, a most elért magasabb pontszámok - éppen azok miatt - még "többet érnek". Az elemzés rámutat Lengyelország alacsony pontszámára, amely már a 2000. évi adatok közül is kitűnt. A tanulmány készítői megerősítve látják, hogy Lengyelország vált a bővítési folyamat "problémás gyerekévé".
Munkatársunktól
