Foglaltak az állami földek

Hiába kerülnek át a cégbírósági bejegyzés alatt álló Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht.-hez az állami tulajdonú termőföldek, az új intézmény a területek zömével nem kezdheti meg a földalapról szóló, januártól hatályos törvény szerinti érdemi gazdálkodást az érvényben lévő haszonbérleti szerződések miatt - tudtuk meg. Az MNFA induló földvagyonaként emlegetett állami területeknek a korábbi nyilatkozatok szerint alapvető szerepet kellene játszaniuk a családi gazdaságok megerősítésében, a földárak és a haszonbérek befolyásolásában, a kedvezőtlen birtokszerkezet átalakításában.

Ám a földeket az eddigi vagyonkezelők - az ÁPV Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) - bérbe adva hasznosították. A szerződések az esetek zömében most nem járnak le. Jogi szakértők szerint a határozott időre - a hatályos szabályozás értelmében maximum tíz évre - szóló megállapodásoktól az MNFA egyoldalúan nem állhat el.

A bérleti szerződéseket legfeljebb közös megegyezéssel bonthatja fel, vagy meg kell várnia a bérleti idő végét. Az új intézménynek a határozatlan idejű szerződéseknél is tekintettel kell lennie az idei gazdasági ciklusra, ami - figyelembe véve a felmondási időt is - azt jelenti, hogy szántóföldi növénytermelés esetében a megállapodásokat ősz előtt általában nem lehetne megszüntetni.

Az ÁPV mintegy 420 ezer hektár földterületet ad át az MNFA-nak - tájékoztatta lapunkat a szervezet kommunikációs igazgatósága. A KVI-től pedig - értesüléseink szerint - körülbelül 38 ezer hektár kerül át, mivel az igazgatóságnak az állami erdőgazdaságok területeitől nem kell megválnia. Az átadási határidő március 31. Információink szerint a KVI a földekre többnyire határozatlan idejű, vagy rövidebb határidejű szerződéseket kötött, miután a földalappal kapcsolatos kormányzati elképzelések napvilágot láttak. Vannak azonban tíz évre szóló megállapodások is, míg a földek kisebb része nincs használatban. Utóbbiakat kivéve szakértők szerint az valószínűsíthető, hogy az MNFA a KVI-s földekkel érdemben egyelőre nem rendelkezhet.

Az ÁPV a földhasználattal kapcsolatos kérdésünkre csupán azt közölte, hogy a vagyonkezelő a szerződéseket az 1994 óta hatályos földtörvény szerint kötötte meg. A társaság szerződéstára 1050 megállapodást tartalmaz. A területek nagy részét az állami agrárgazdaságok használták, amelyekből a kormány 12-t már privatizál(t), és a közelmúltban döntött a Bábolna Rt. magánosításáról is. Információink szerint korábban az ÁPV általános gyakorlata az volt, hogy a haszonbérleti megállapodásokat a maximális tíz évre kötötte meg. Így az 1994-es szerződések két év múlva, az azutániak pedig még később járnak le. A Bábolna Rt. esetében - amelytől az ÁPV kormánydöntéssel nemrégiben mintegy 21,7 ezer hektárt vásárolt meg - tavaly írtak alá tízéves szerződéseket. Ezek tehát 2011-ig lesznek hatályban. A földeket részben Bábolna "bérelte viszsza", részben pedig a Sárvári Mezőgazdasági Rt., illetve néhány magánszemély kapta.

Az ÁPV-s földügyek már tavaly kormányon belüli feszültséget okoztak, amelynek nyomán távozott a vagyonkezelőtől Éder Tamás, az agrárportfólió ügyvezető igazgatója. Éder ma az FVM közigazgatási államtitkára. Szakértők aggályosnak tartják az MFB-hez átkerült 12 agrárcég földügyi kérdéseit is. Információink szerint az állami bank kérésére az átvétel kapcsán a földhasználati szerződéseket tavaly módosíttatták, de a részletek nem ismeretesek.

Hazafi László