Kevesen tudtak spórolni

A magyar háztartások mindöszsze 20 százaléka tudott tőkét félretenni az elmúlt egy évben. A családok többsége ugyanannyit keresett, mint amennyit költött, s így nem volt ereje takarékoskodni. A társadalom egynegyedének kiadásai meghaladták bevételeit, így nekik csökkenteniük kellett megtakarításaik volumenét - állapította meg a GfK Piackutató Intézet 2001. őszi felmérése a háztartások pénzügyi szokásairól.

Az országos átlag szerint a lakosság 4 százaléka tartja részvényben, 3 százaléka részvényalapú befektetési jegyben megtakarításait (iskolai végzettség szerint a közép- és felsőfokú végzettségűek kedvelik leginkább e kockázatos formát).

Egyéb típusú befektetési alapot vagy kötvényeket 4, illetve 5 százaléknyian választottak. A legnagyobb arányban - 20 és 17 százalékban - a rövid távú betéti formákat, illetve az életbiztosításokat igényeltek maguknak. Nyugdíjpénztári befektetést 10, egyéb lehetőségeket 9 százaléknyian választottak.

Sok háztartásban többféle befektetési formát is alkalmaznak. A statisztikák szerint viszont a lakosság 64 százaléka nem tőkebefektetéssel próbál takarékoskodni. E csoporton belül kiemelkedően magas (75 százaléknyi) a legföljebb 8 általánost végzett lakosok aránya.

A megtakarításokra képes háztartások jelentős része a 25 ezer főnél nagyobb lakosú városokból kerül ki. A legtöbb ilyen család pénzügyi döntéshozói 30-39 évesek, vállalkozók vagy vezető beosztású alkalmazottak - mutatott rá a GfK.

Ami a jövőt illeti, a háztartásoknak csak egyhatoda számít arra, hogy a következő 12 hónapban az eddiginél több pénzt tud majd félretenni. A családok 25 százaléka viszont az eddiginél kisebb megtakarítási lehetőségre számít. Kétharmad azoknak az aránya, akik változatlan mértékű megtakarítást várnak. (BI)

Munkatársunktól