BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kitart a költségvetési expanzió

A hivatalos 2,5 százaléknál kisebb mértékben ösztönözte az aggregált keresletet tavaly az államháztartás - vélik elemzők. A Magyar Nemzeti Bank szerint az államháztartási expanzió az idén is kitart, igaz, jóval kisebb mértékű lehet, mint az elmúlt évben.

Tavaly után az idén is bővítheti az aggregált keresletet az állami szerepvállalás - olvasható ki a Pénzügyminisztérium prognózisaiból. A korábbi évek restriktív költségvetései után 2001-re a PM 2,5 százalék körüli expanzióval számolt. A keresletbővítő jelleg az idén is kitart, igaz, jóval kisebb lesz a mértéke. A Magyar Nemzeti Bank például csak a GDP 0,5 százalékának megfelelő volument prognosztizál.

Az állampapírpiac alakulását is nyomon követő elemzők szerint már tavaly sem volt olyan mértékű a költségvetés keresletbővítő hatása, mint ahogy azt a PM számai tükrözik. Az állampapírok után fizetett kamattömeg csökkenése ugyanis visszafogta a tényleges jövedelemnövekedést - vezette le lapunknak Barcza György, az ING-Barings Bank makroelemzője.

Az államháztartás nettó kamatkiadása az elmúlt három évben a GDP 6,4 százalékáról 4,2-re csökkent. A folyamat eredményeképpen a belföldi állampapír-tulajdonosok kamatjövedelme a GDP 0,5-0,6 százalékának megfelelő összeggel mérséklődött az elmúlt években. Ez is indokolja, hogy célszerű lenne az állami keresletbővítésre vonatkozó tavalyi PM-es irányszámot is ennyivel csökkenteni. Így a keresleti hatás legfeljebb 1,9 százalék körül lehetett 2001-ben - véli Barcza.

Ahhoz, hogy az idén is pontosan lehessen mérni a kamatkiadások módosító erejét, szükséges számolni az infláció alakulásával is. 2002-ben ugyanis jelentős mértékű inflációcsökkenés is várható, míg az elmúlt három évben alig változott az éves átlagos fogyasztói áremelkedés mértéke. A visszafogottabb drágulási ütem az idén megnöveli a kamatjövedelem vásárlóértékét, részben ellensúlyozva az elsődleges egyenleg idei évre várt csökkenéséből következő lanyhább makrokereslet-növekedést.

Az idén még nem lehet nyilatkozni a keresletösztönzés éven belüli változásairól. 2001-re ugyanakkor már elmondható: az év első felében a GDP alig 0,4 százalékát kitevő volt az élénkítő hatás. Ez főként a második fél évben erősödött fel, részben 2002-re áthúzódó jelleggel. Az is megállapítható egyébként, hogy az államháztartás keresletbővítő szerepvállalása a kedvezőtlenné vált nemzetközi gazdasági környezet és a külső kereslet lassulásának időszakában anticiklikus hatású volt.

Oláh Gábor

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.