Kitart a költségvetési expanzió
Tavaly után az idén is bővítheti az aggregált keresletet az állami szerepvállalás - olvasható ki a Pénzügyminisztérium prognózisaiból. A korábbi évek restriktív költségvetései után 2001-re a PM 2,5 százalék körüli expanzióval számolt. A keresletbővítő jelleg az idén is kitart, igaz, jóval kisebb lesz a mértéke. A Magyar Nemzeti Bank például csak a GDP 0,5 százalékának megfelelő volument prognosztizál.
Az állampapírpiac alakulását is nyomon követő elemzők szerint már tavaly sem volt olyan mértékű a költségvetés keresletbővítő hatása, mint ahogy azt a PM számai tükrözik. Az állampapírok után fizetett kamattömeg csökkenése ugyanis visszafogta a tényleges jövedelemnövekedést - vezette le lapunknak Barcza György, az ING-Barings Bank makroelemzője.
Az államháztartás nettó kamatkiadása az elmúlt három évben a GDP 6,4 százalékáról 4,2-re csökkent. A folyamat eredményeképpen a belföldi állampapír-tulajdonosok kamatjövedelme a GDP 0,5-0,6 százalékának megfelelő összeggel mérséklődött az elmúlt években. Ez is indokolja, hogy célszerű lenne az állami keresletbővítésre vonatkozó tavalyi PM-es irányszámot is ennyivel csökkenteni. Így a keresleti hatás legfeljebb 1,9 százalék körül lehetett 2001-ben - véli Barcza.
Ahhoz, hogy az idén is pontosan lehessen mérni a kamatkiadások módosító erejét, szükséges számolni az infláció alakulásával is. 2002-ben ugyanis jelentős mértékű inflációcsökkenés is várható, míg az elmúlt három évben alig változott az éves átlagos fogyasztói áremelkedés mértéke. A visszafogottabb drágulási ütem az idén megnöveli a kamatjövedelem vásárlóértékét, részben ellensúlyozva az elsődleges egyenleg idei évre várt csökkenéséből következő lanyhább makrokereslet-növekedést.
Az idén még nem lehet nyilatkozni a keresletösztönzés éven belüli változásairól. 2001-re ugyanakkor már elmondható: az év első felében a GDP alig 0,4 százalékát kitevő volt az élénkítő hatás. Ez főként a második fél évben erősödött fel, részben 2002-re áthúzódó jelleggel. Az is megállapítható egyébként, hogy az államháztartás keresletbővítő szerepvállalása a kedvezőtlenné vált nemzetközi gazdasági környezet és a külső kereslet lassulásának időszakában anticiklikus hatású volt.
Oláh Gábor
