Konszolidálnák az egészségügyet

Ma tárgyal a kormány az Egészségügyi Minisztérium által készített, több mint 606,8 milliárd forintot igénylő, elsősorban a költségvetés bevételeire épülő konszolidációs csomagról. Ezt egészíthetik ki a magánbefektetések és az európai uniós támogatások. Mikola István létkérdésnek minősítette a terv elfogadását, s bízik annak kedvező elbírálásában.

Az ágazat 12 éve vár, hogy rendbe tegyék, s a miniszter úgy látja: a politika oldaláról most van fogadókészség a feladat megoldására. Egy tegnapi televíziós interjúban kifejtette: a konszolidáció az alapfeltétele annak, hogy a decemberben elfogadott intézménytörvény - ami módot ad arra, hogy gazdasági társaságokká alakuljanak a kórházak, s alvállalkozóként magántőkét vonjanak be a működésükbe - révén átfogó egészségügyi reform kezdődjön. A konszolidációs csomag többéves ütemezéssel oldaná meg a gyógyítóágazat szerkezeti és pénzügyi gondját.

Segítségével korszerűsítenék az orvosi eszköz- és műszerparkot, az intézmények működési költségeibe beépítenék az amortizáció fedezetét. Ez a feltétele a magántőke beáramlásának. Jelentős lépés lenne a szakdolgozók és az orvosok bérének emelése.

A tárca szándékával - a kezdő szakorvosok bére a minimálbér háromszorosa, idősebb pályatársaiké a munkaviszonytól és a szakképzettségtől függően hatszorosa lenne - egyetért a Magyar Orvosi Kamara. Kupcsulik Péter elnök szerint a konszolidáció azonban speciális szakmai előkészítést igényel, nem mindegy, hogy az intézmények menedzsmentje vagy a gyógyítás szempontjai érvényesülnek. Szerinte a forráshiány ellenére azért hatékony még mindig a magyar egészségügy, mert megmaradt a szakma dominanciája, az orvosok rákényszerültek a költségérzékenységre. Az elnök úgy látja: a konszolidáció javítja a betegellátás színvonalát, ami az egészségügyi munkaerő szakrendelőkbe történő átcsoportosításával kórházi ágyakat, ellátóhelyeket válthat ki. A kamara a gyógyítás folyó kiadásainak azonnali megháromszorozását tartja szükségesnek, a béremelést azonban több lépcsőben is elfogadhatónak tartja.

A Gazdasági Minisztérium még nem foglalkozott a szakorvosi bérek emelésével és a Mikola által szorgalmazott, 2003-tól induló egészségügyi konszolidációval sem - tudtuk meg Matolcsy György gazdasági minisztertől. Matolcsy hozzátette: az egészségügyi miniszter korábban már a gazdasági kabinet elé terjesztette a javaslatot, akkor az érintettek egyetértettek az egészségügy mielőbbi felzárkóztatásának fontosságával. A Pénzügyminisztériumban nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

A parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke úgy fogalmazott: álmodni ugyan lehet, különösen az országgyűlési választásokra készülve, ám az nem takarhatja el, hogy a Fidesz-kormány az elmúlt négy évben elmulasztotta az egészségügy konszolidációját. Kökény Mihály szerint erre módot adott volna a gazdaság stabil helyzete, ami a megelőző szocialista kormánynak nem adatott meg. Az elnök úgy fogalmazott: örül, hogy a Fidesz tanult a szocialistáktól, hiszen az MSZP múlt ősszel kijelentette, évi 150 milliárd többletforrást kell juttatni az egészségügynek.

Ésszerűnek és időszerű javaslatnak tartja Mikola felvetését Domokos László, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke. Szerinte 2003 egyik fontos feladata a minimálbér-emelés miatt feltorlódott bérfeszültség enyhítése lesz. Domokos egyetért azzal, hogy az egészségügyben jelentős intézkedéseket kell tenni, ám a költségvetés jövő évi bevételeinek elosztásával kapcsolatban még nem tudott nyilatkozni.

MUNKATÁRSAINKTÓL