MFB-s agrárvagyon új cégekben

Két mezőgazdasági szövetkezet gazdasági társasággá alakulásakor is úgy döntött az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) üzletrész-hasznosító kft.-je, hogy az újonnan létrejövő cégekbe (kft.-kbe) viszi megvásárolt üzletrészvagyonát. Az MFB-t a kormány bízta meg azzal, hogy az 1992-es névértéken vegye meg a szövetkezeti külső és nyugdíjasüzletrészeket. A pénzintézet eddig több mint 20 milliárd forintot fizetett ki. A két, már korábban beindított szövetkezeti átalakulás Tatán és a Borsod megyei Hernádkércsen történt, az elmúlt hetekben. Az MFB kft.-je mindkét esetben az időközben megvett külső üzletrészvagyont vitte át az új gazdasági társaságokba, amiben szakértők szerint egyértelműen üzleti érdekei játszottak szerepet .

A döntést az indokolta, hogy az állami tulajdont később könynyebben lehessen értékesíteni, és addig a megvásárolt üzletrészek szavazati jogot biztosítsanak a banki kft. számára - értesült lapunk. A törvényi szabályozás értelmében ugyanis a külső üzletrészek a szövetkezetekben semmilyen beleszólást nem tesznek lehetővé a gazdaságokat érintő kérdésekbe. Információink szerint azonban az MFB-ben nincs stratégiai döntés az átalakuláskori teendőkről, vagyis nincs garancia arra, hogy a bank kft.-je más esetekben is így tesz. Horváth József, az MFB szóvivője ugyanakkor közölte: a két ügy is azt bizonyítja, hogy a bank a vagyoni egység megtartásával igyekezett segíteni a szövetkezetek munkáját.

Tatán az üzletrész-hasznosító kft. 6-7 százalékos, tehát nem meghatározó részesedéshez jutott az új kft.-ben - tudtuk meg Farkas Dénestől, a jogelőd szövetkezet elnökétől. Farkas a kft. lépését kedvezőnek nevezte, mivel ezzel hozzájárult a vagyon stabil működtetéséhez és a tiszta helyzet kialakulásához. Az MFB cége a későbbiekben vagy osztalékérdekeltség mellett együtt dolgozik a többi tulajdonossal, vagy egy kialkudott áron eladja nekik társasági üzletrészvagyonát - tette hozzá.

Kedvezőnek minősíti a vagyonátvitelt a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is, de azt szeretné, ha az MFB e megoldást minden hasonló esetben alkalmazná - közölte Filipsz László, a szervezet titkára. Szerinte a hosszabb távú befektetési szándékot jelentő elvi döntés eloszlathatná azokat az aggodalmakat, hogy a kormány a szövetkezeteket szét akarja szedni. Mint ismert, korábban egyes szervezetek (elsősorban a kabinet szövetségesének tekintett gazdakörök) már jelezték igényüket az "államosított" szövetkezeti vagyonra. Ez a gazdaságoknál félelmet keltett, mivel így a tulajdon részben olyanok kezébe kerülhetett volna, akik annak szövetkezeti működtetésében nem lettek volna érdekeltek - mondta Filipsz.

A két szövetkezet esetében ugyanakkor részleges átalakulás történt, vagyis a régi szövetkezetek is megmaradtak. Tatán az új gazdasági társaságba főként a nyugdíjas szövetkezeti tagok nem léptek át, mivel ők éppen üzletrészeik már folyamatban lévő állami megvételére várnak. (Ha az új cégekbe viszik üzletrészeiket, azokat nem adhatták volna el az MFB-nek.) Így viszont az a helyzet áll elő, hogy az MFB a régi szövetkezetekben többségi tulajdonhoz jut, ha a nyugdíjasok üzletrészeit megveszi. Szavazati joga viszont egyáltalán nem lesz, mert a vétel miatt külső tulajdonossá válik. Ez az itteni vagyon működtetésében és későbbi értékesítésében is komoly gondokat okozhat, mivel például a nyugdíjasoknak a szövetkezetekben továbbra is szavazati jogosítványaik lesznek.

Hazafi László