Önkormányzati vagyonfelmérés
A jelenlegi nyilvántartásokkal nem lehet eleget tenni az EU elvárásainak. Az unió által elfogadott adatszolgáltatásra már a csatlakozás előtt képesnek kell lennie Magyarországnak - fejtette ki a Világgazdaságnak Kakuk Lajosné, a Belügyminisztérium (BM) főtanácsosa. Ez érdekünk is, hiszen az unió így kaphat valós képet a meglévő vagyon nagyságáról, illetve az infrastruktúra fejlettségéről.
A kormány tavaly márciusban módosította az önkormányzati ingatlanvagyon nyilvántartásáról és az adatszolgáltatásról szóló rendeletet. Teljes körben fel kell értékelniük többek között az olyan forgalomképtelen - azaz eladhatatlan - vagyontárgyakat is, mint az utak, hidak, közművek, parkok, lépcsők, köztemetők. Be kell árazni a polgármesteri hivatalokat, az iskolákat, orvosi rendelőket, könyvtárakat, sportlétesítményeket - tehát az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges ingatlanokat.
Szintén értékelni kell a forgalomképes, azaz önkormányzati döntés esetén eladható ingatlanokat is. Az érintett minisztériumok - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bevonásával - módszertani útmutatót dolgoztak ki az egységes szempontok alapján történő vagyonértékeléshez.
Az önkormányzatoknak eredetileg már 1992-ben el kellett készíteniük ingatlan-nyilvántartásukat. A számviteli törvény azt is előírja, hogy a vagyont bekerülési értéken tartsák nyilván, de ezek az elszámolások meglehetősen hiányosak, amit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minden évben kifogásol.
A KSH 1994 óta gyűjti az önkormányzatok ingatlanvagyonáról szóló adatokat. A helyhatósá-gok minden évben kitöltenek és beküldenek egy erről szóló adatlapot, de ennek alapján a vagyon értékéről nem lehet reális következtetéseket levonni - mondta lapunknak Farkas János, a KSH társadalomstatisztikai főosztályának vezetőhelyettese. A 2001. évi öszszesítésben az önkormányzatok tulajdonában csaknem 850 ezer ingatlan szerepel, s ebből 600 ezer nem volt értékelve, illetve le volt írva nullára. A 2000. évi zárszámadási törvény szerint az önkormányzati szféra ingatlanvagyona eléri az 1400 milliárd forintot, de a becslések szerint a valódi érték ennek többszöröse lehet.
Az értékelés kétféle megközelítésben lehetséges - mutatott rá a BM főtanácsosa. Az egyik az, hogy a könyv szerinti bruttó értékből - a bekerülési értékből - indulnak ki, és ezeket az útmutatóban megadott indexekkel beszorozzák. A másik lehetőség az újra-előállítási értékből történő számítás. Az útmutató megyei közigazgatási hivatalokon keresztül már eljutott az önkormányzatok többségéhez, de hamarosan megjelenik a Belügyi Közlönyben is.
Nincs reális esély arra, hogy az önkormányzatok az év végéig el tudják végezni ezt a munkát, tapasztalataink szerint ugyanis a legtöbben még hozzá sem kezdtek - jelentette ki lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Zongor Gábor szerint az ingatlanvagyon felmérésére szükség van, de ez már a sokadik feladat, amit a kormány a helyhatóságokra testál anélkül, hogy költségvetési forrást biztosítana hozzá. A mintegy 1700 települést tömörítő érdekképviselet főtitkára kifejtette: a nagyvárosokban inkább az ingatlanok nagy száma okozhat gondot, míg a kistelepüléseken sem ingatlanszakértők nincsenek, sem pénz, s gyakran a meglévő nyilvántartások sem megfelelőek.
Azoknak a helyhatóságoknak, amelyek rendesen vezették a nyilvántartást, illetve eleget tettek a számviteli törvénynek, nem jelent gondot az új ingatlankataszter felfektetése - állítja a BM főtanácsosa. Minisztériumi irányítással felkészítették a megyei közigazgatási hivatalok, illetve a területi államháztartási hivatalok munkatársait, akik tanfolyamokat tartanak az önkormányzatoknak. Így a településeknek nem, vagy csak részben lesz arra szükségük, hogy külső szakértőt vegyenek igénybe.
Elképzelhetetlen, hogy külső segítség nélkül a kistelepülések meg tudják oldani ezt a feladatot - fejtette ki Nádor Rudolfné, az 500 települést tömörítő Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A községek polgármesteri hivatalaiban nem dolgoznak olyanok, akik értenének az ingatlanbecsléshez, a nyomtatványok, adatlapok pedig túlságosan bonyolultak. Szakértők már most is jelentkeznek az önkormányzatoknál, de pénz nincs arra, hogy megfizessék őket. A központi költségvetésből járó források nem elegendőek a kötelező feladatok ellátásához sem, ahhoz is a szűkös saját forrásokból kell hozzátenni - tette hozzá az elnök, aki egyben a 3200 lakosú Hosszúhetény polgármestere.
Kecskés Ágnes
