Oroszország: kedvező trendek

Kedvező fordulatot hozott az elmúlt két év az orosz gazdaságban az OECD legfrissebb országjelentése szerint. Jóllehet a gazdasági mutatók többsége jelentősen javult, vélik a tanulmány készítői, akik azonban kiemelten hangsúlyozzák a további reformok nélkülözhetetlenségét.

A fontosabb makroökonómiai mutatók többsége kedvezően alakult. Az ipari kibocsátás 15, az állótőke-beruházások pedig 25 százalékkal bővültek. A munkanélküliség a két évvel korábbi 13 százalékról a tavalyi év közepére 8 százalékos szintre esett. A kormányzati gazdaságpolitika sikerrel menedzselte a krónikus méretű költségvetési hiány problémáját, 2001 végére pedig már jelentékeny többletet sikerült realizálni. A monetáris politikát irányító központi bank stabilizálta a rubel árfolyamát, és folytatta az infláció letörésére tett eddigi erőfeszítéseket. Igaz, a fogyasztói árak emelkedése még így is igen magas, 20 százalék körüli.

Ahhoz azonban, hogy a kedvező tendenciák tartósnak bizonyuljanak, az elemzők elengedhetetlennek tartják a megkezdett strukturális reformok továbbvitelét. Ennek legfőbb elemei szerintük: a nagyméretű nettó tőkekiáramlás megfékezése, a belföldi beruházásoknak az olajiparon túli kiterjesztése és a magántőke aktivitásának fokozása. Az orosz gazdaság legfőbb motorjának szerepét betöltő földgáz- és villamosenergia-szektor jelenlegi jó teljesítménye ellenére könnyen meghatározó problémák forrásaivá válhat. Az energetika széttöredezett finanszírozási rendszere az elkövetkező öt évben akut energiahiány kialakulásához vezethet, figyelmeztetnek az OECD szakértői. E probléma orvoslása kiemelkedő jelentőségű.

A reformok másik alapvetően fontos területe az adórendszer átláthatóságának megteremtése. Ennek részeként - a tervek szerint - egységes, 13 százalékos jövedelemadót vezetnek be, csökkennek a szociális terhek, s újra meghatározzák az adó alapját képező nyereséget is.

A kormányzat továbbra is bízik a külső folyamatok jótékony hatásaiban. A költségvetés olaj- és gázáraktól való túlzott függőségét enyhítendő ugyanakkor tavaly egy stabilizációs alap felállításáról döntött a kormány. Ezzel párhuzamosan pedig a megtermelt költségvetési többlet el nem költésére kötelezte magát. A gazdaságpolitika alakítói az idei évre 1,6 százalékos szufficitet prognosztizálnak, emlékeztet az OECD tanulmánya.

Munkatársunktól