"Süketek párbeszéde" az elnöknél

Egyik parlamenti párt sem engedett korábbi álláspontjából, utólag "süketek párbeszédeként" jellemezhető a Mádl Ferenc köztársági elnök által kezdeményezett, a kampány hangnemének megregulázására irányuló megbeszélés. A pártok egyaránt felhasználták az eseményt a másik bírálatára, ám ennek során új elem nem hangzott el. Ugyanakkor többen igyekeztek magukat a nyilatkozataikon túl is konstruktív, kompromisszumkész félként bemutatni: az MDF választási etikai kódexet vitt a tárgyalásokra, az SZDSZ saját programját, mondván, hogy csak erről akar vitatkozni, a MIÉP jelezte, ha az MSZP-székház elé tervezett tüntetésének időpontjában ellentüntetés lenne, más időpontban tartja rendezvényét.

Mádl Ferenc utóbb közleményben szólította fel a pártokat, hogy "a nemzettel szemben viselt felelősséget vállalva az állampolgárok jövőjét, közös jövőnket szem előtt tartva politizáljanak a kampány hátralévő részében". A köztársasági elnök hangsúlyozta: a választások után hivatalba lépő kormány nem egy párt, hanem az ország kormánya lesz.

A megbeszélés eredményességét illetően a pártvezetők álláspontja eltérő volt, egyvalamiben azonban egyetértettek: a kampány hangnemét egyikük sem tartotta kielégítőnek. A Fidesz felrótta az ellenzéknek, hogy "a kampány hevében megtámadott" alapvető, korábban nemzeti konszenzus övezte ügyeket, mint a határon túli magyarság támogatása, illetve az EU-csatlakozás. Elfogadhatatlannak tartották azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség, az Alkotmánybíróság és az Országos Választási Bizottság, valamint a köztársasági elnök és az egyházak méltatlan és oktalan támadások céltáblájává váltak. Az MSZP és az SZDSZ vezetői ugyanakkor azt kifogásolták, hogy a kormányoldal bocsánatkérés helyett elfogadhatónak minősítette a parlamenti hazaárulózást. Egyidejűleg leszögezték, nem lehet a nemzeti egység megőrzésének feltétele, hogy minden fontos ügyben egyet kell érteni a kormány politikájával.

Munkatársainktól