Tizenegy éve nő a termelékenység

Az elmúlt években töretlen termelékenységjavulás 2001-ben is folytatódott, bár üteme az előző évinél kisebb volt - áll a Magyar Gazdaságelemző Intézet tanulmányában. A mérsékeltebb termelékenységnövekedés a bázishatáson kívül az alacsonyabb termelési dinamika következménye. A Gazdasági Minisztérium által alapított kutatóintézet szerint a makrogazdasági szintű bővülés évi 3-4 százalékos üteme a jövőben is tartható lesz. Ezt segíti elő a közeledő uniós csatlakozás is. A kutatók szerint a javulás súlypontja áttevődik a hazai kis- és középvállalkozásokra. Más szakértők szerint ez nem következménye, hanem előfeltétele az uniós átlag feletti termelékenységjavulásnak, hiszen a nagy multinacionális cégek betelepülési hulláma már lezajlott, ekkora rohamra már nem lehet számítani. A magas ütemre azért is szükség lenne, mert már kevés a szabad munkaerő az országban, így ennek bevonásával nem lehet jelentős GDP-növekedést várni.

A magyar gazdaság termelékenysége még a 90-es évek elejének erős depressziójakor is növekedett. Ez akkor a foglalkoztatás csökkenése mellett következhetett be. A 90-es évek második felében, illetve az új évezred elején a termelékenységjavulás mellett a foglalkoztatottak számának növekedése is hozzájárult a gyors GDP-bővüléshez.

Bár az utóbbi években közeledtek egymáshoz, még mindig jelentős különbség van az uniós és a magyar termelékenységi szint között. A tanulmány megállapítja: a gyorsabb felzárkózást akadályozza, hogy néhány sikerágazat mellett más területeken nem tapasztalható fejlődés, illetve a szektoriális szerkezet merev.

A vásárlóerő-paritáson történő összehasonlítás szerint a kelet-közép-európai térségben Szlovénia munkatermelékenysége a legjobb. Szlovákia, Csehország, illetve Magyarország hasonló mutatói között nincs jelentős különbség, míg Lengyelország némileg lemaradt.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozási szándék, illetve a versenyképesség növekedése között ellentmondás feszül. A jelenleginél magasabb és folyamatosan növekvő bérszínvonal ugyanis elengedhetetlen a belépéshez. Ahhoz, hogy ez ne menjen a versenyképesség rovására, olyan termelékenységnövekedési ütem kell, amely meghaladja a bérszínvonal-emelkedés dinamikáját.

Madár István