Vasárnaptól magyaríthatnak

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetői kollégiuma kijelölte annak a testületnek a tagjait, amelynek a reklámfelira-tokra vonatkozó új törvénnyel kapcsolatos vitás esetekben kell majd állásfoglalásokat hoznia - tudta meg a Világgazdaság. A bizottság elnöke Kiefer Ferenc akadémikus, titkára Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének az igazgatója lesz, s a tagok között van Grétsy László is. A bizottság már a jövő héten megkaphatja az első, vitatott hirdetésekkel összefüggő beadványokat, amelyekkel kapcsolatban azt kell megvizsgálnia, hogy a benne szereplő szavak idegenek-e, vagy jövevényszóként beépültek a magyar nyelvbe.

A gazdasági reklámok és üzletfeliratok, továbbá az egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló törvény február 17-én lép életbe. Ennek értelmében az idegen nyelvű reklámfeliratok mellett a hirdetések magyar megfelelőjét is fel kell tüntetni. A jogszabály a rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint a sajtótermékekre is kiterjed - ismertette Kovács Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium (IM) főosztályvezető-helyettese. Nem tartoznak a jogszabály hatálya alá azok az üzletfeliratok, amelyek azonosak az üzlet tulajdonosának nevével, így a bevásárlóközpontok többségénél sem kell magyarul kiírni az elnevezést. Az IM illetékese szerint a hirdetők költségeinek csökkentése miatt fogalmazták úgy a törvény szövegét, hogy a meglévő feliratokra csak 2003. január 1-jétől vonatkozzanak az előírások.

A változtatásoknak lesz költségvonzatuk, de nagyságuk mérsékelt lehet - vélekedett Nagy Péter. A Magyar Reklámszövetség főtitkára kifejtette: jelenleg sem túl magas az idegen nyelvű hirdetések aránya - az óriásplakátoknál nem haladja meg a 10 százalékot - , s a márkaneveket és a szlogeneket, amelyeket védjegyeztettek, nem kell magyarítani.

Nem jelenthet különösebb költségvonzatot az új előírások betartatása a fogyasztóvédelmi hatóságoknak és a jegyzőknek sem. Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) munkatársa elmondta: a reklámok felügyeletét eddig is e hatóság látta el, így a meglévő apparátusnak kell az eddiginél egy szemponttal többet figyelembe vennie. A fogyasztóvédők pénzbírsággal sújthatják az előírásokat be nem tartó cégeket, míg vitás esetekben az MTA állásfoglalása alapján kell döntést hozniuk, igaz, a határozat ellen fellebbezés nyújtható be - tette hozzá Kolozsi Sándor. Másodfokon az FVF jogosult eljárni, de döntését kereset benyújtásával meg lehet támadni. Ilyenkor a bíróság mondhatja ki a végső szót. Az FVF munkatársa szerint számos esetben szükség lehet a bíróság állásfoglalására, mert a reklámokkal kapcsolatos vitás esetek száma ugyan évről évre csökken, de az FVF elé jutó évi 60-70 ügy közel 80 százalékában a másodfokú döntést sem fogadják el az érintettek, s csak a bíróság mondja ki a végső határozatot.

Németh I. Gergely