Végrehajtás a kukoricaperekben

A jórészt milliós nagyságrendű tartozások miatt árverezések kezdődhetnek számos, főként Békés megyei agrártermelőnél az elmúlt két évben indult kukoricaperek nyomán. Úgy tudjuk, már legalább 30 gazdánál megindult a végrehajtási eljárás, mivel a Budapesti Ügyvédi Kamara támogatásával működő választott bíróságok a termelőkre nézve elmarasztaló ítéleteket hoztak.

A gazdálkodókat a kereskedők perelték be, mivel 2000-ben nem teljesítették szerződéseiket. A hazai gabonás cégek - elsősorban az Agrograin Rt. többségi tulajdonában lévő Békési Gabona (BG) Rt. - korábban összesen több száz pert készítettek elő. A BG tonnánként 3 ezer forintos kötbért, a tőzsdei fedezeti vásárlások költségét és ezek kamatait követeli a termelőktől.

Soron kívüli eljárást kérve felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a választottbírósági ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróságra Nánási Mihály békési gazda, és Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult az ügyben - tudtuk meg. Más termelői tiltakozások is várhatók, egyes gazdálkodók pedig végső esetben éhségsztrájkot is kilátásba helyeznek. Nánási lapunknak elmondta: a választottbírósági ítéletek közrendbe ütköznek, mivel az eljárások nem biztosították a független és pártatlan ítélkezés alkotmányos jogát. Szerinte a testületek összetételétől függött, milyen ítéleteket hoztak. Ezért Nánási az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni, és az Európai Parlament bíróságáig is kész elvinni az ügyet.

A jogi viták elsősorban abból származnak, hogy a kereskedők és a termelők közötti megállapodások mezőgazdasági termékértékesítési vagy adásvételi szerződésnek minősülnek-e. A termelők szerint ugyanis az első esetben - vis maiorra hivatkozva - jogszerűen állhattak el kötelezettségeiktől. Tény, hogy a szerződéseket a választott bíróságok hol adásvételinek, hol értékesítésinek minősítették, és eltérő álláspontot alakítottak ki a Békés megyei testületek is. A Békéscsabai Városi Bíróság a megállapodásokat adásvételinek, míg a megyei bíróság - miután a BG szerződését a megyei főügyészség megtámadta - termékértékesítésinek találta.

Az ügyek előzménye, hogy 2000-ben szokatlanul hosszú aszály volt. Az agrártárca kisgazda vezetése ugyanakkor a földalapú állami támogatások igénybevételéhez előírta, hogy a gazdák adásvételi szerződéseket mutassanak be. A megállapodások 2000 elején 17-18 ezer forintos, akkor elfogadhatónak tűnő tonnánkénti árakon születtek, míg az őszi betakarítás idejére 30 ezer forint körüli kukoricaárak alakultak ki.

A gazdálkodók szerint az árrobbanás hatására több kereskedő hajlandó volt arra, hogy a kukoricáért a megállapodásokban rögzítettnél méltányosabb árat fizessen. Ezzel szemben a BG Rt. már jóval a 2000. december elsején lejáró szállítási határidő előtt tőzsdei fedezeti vásárlásokat hajtott végre, és az üzleteket a lehető legrosszabb, 33-34 ezer forintos tonnánkénti árakon kötötte. A választott bíróságok ezzel kapcsolatban csak azt állapították meg, a cég a kamatokat decembertől követelheti. Ugyanakkor végeredményben egyáltalán nem tulajdonítottak jelentőséget a szerződések típusának, függetlenül attól, hogy azokat milyennek minősítették. Az ítéletek szerint a termelőknek legalább az aszálykárral csökkentett mennyiségű kukoricát át kellett volna adniuk a kereskedőknek. A gazdák szerint vszont a várakozásoknál sokkal kisebb termésből haszonbérleti díjaikat és más tartozásaikat kellett törleszteniük.

A kamatok ketyegnek - fogalmazott az ügy kapcsán Vermes András, az Agrograin Rt. elnök-vezérigazgatója. Leszögezte: a bírósági ítéletek egyértelműsítik, hogy a gazdálkodóknak a magyar törvények értelmében fizetniük kell. Tájékoztatása szerint a cég eddigi összes perét megnyerte, és a közeljövőben újabbakat is indít, bár több partnerével időközben sikerült megegyeznie. Hozzátette: nem arról van szó, hogy a társaság nem ismeri el a termelők aszálykárait. A gondot az okozza, hogy a gazdák egy része a BG Rt.-nek semmilyen árut nem szállított, miközben megtermett kukoricáját a piacon eladta - közölte.

Hazafi László