Vonzó befektetési célpont maradhat Budapest

Budapest most elkészült városfejlesztési koncepciója felvázol egy nagy távlatú, 30-40 évre szóló jövőképet, s részletesebben kidolgoz egy ezen alapuló hosszú távú, 15 éves fejlesztési stratégiát. A koncepció a hagyományos infra-struktúra-orientált tervezésnél tartalmilag bővebb, foglalkozik a gazdaságfejlesztéssel, a lakáspolitikával, a környezeti és a szociális kérdésekkel is.

A koncepció hat alapvető stratégiai célt jelöl ki. Ezek közé tartozik a budapesti gazdaság hatékonyságának elősegítése, a közlekedési krízis oldása, illetve az épített és természeti környezet minőségének javítása. Itt szerepel a sokszínű kulturális kínálat biztosítása, az oktatási és egészségügyi feltételek javítása, a legveszélyeztetettebb városrészek lepusztulásának megakadályozása és a jobb együttműködés megteremtése a kerületekkel, illetve az agglomerációval.

A négy év alatt elkészült anyagot a főváros elküldte a kerületeknek, a szakhatóságoknak, a gazdasági, társadalmi és civil szervezeteknek, s április 15-ig várják az észrevételeket. Az ezek alapján módosított koncepció várhatóan nyár elején a fővárosi közgyűlés elé kerül - fejtette ki Schneller István, Budapest főépítésze.

A hivatalos véleményezési folyamattal párhuzamosan a főváros négy vitafórumot szervez a városházán. Elsőként - jövő héten kedden - a gazdasági fejlődés perspektíváiról és az önkormányzat beavatkozási lehetőségeiről lesz szó. A koncepciót készítő szakértők szerint Budapest gazdasági adottságai alapvetően kedvezőek, a város a javuló magyar gazdaságon belül is különleges szerepet tölt be. A rendszerváltás óta a vállalkozások 40-45 százaléka a fővárosban működik, a budapesti gazdaság termelékenysége másfélszerese a vidéki átlagnak. A Magyarországra érkező külföldi működőtőke 50-60 százaléka a fővárosba kerül.

Budapest reálisan megcélozhatja a kelet-közép-európai térségben, hogy jelentős szerepet töltsön be az informatikában, a kereskedelemben, és a térségbe irányuló nemzetközi pénzügyi, üzleti és szolgáltatóbefektetések információs központjává váljon. A nemzetközi tendenciákat tekintve nincs komoly valószínűsége, hogy a magyar főváros nemzetközi pénzügyi központtá legyen. Sokkal nagyobb lehetősége van a jelentős nemzetközi logisztikai szerepnek - bár ez veszélyeztetheti is egy a polgárai és vendégei által élhető város kialakulását, ha az úthálózatok és a közlekedési kapcsolatok nem megfelelőek.

A még beépítetlen, szabad területek legjobban elérhető részein továbbra is erősödni fog a magánszektor fejlesztési szándéka. Budapestnek is szüksége van arra, hogy a zöldmezős telepítésekkel szemben az átmeneti zónát - az egykori iparterületeket a sűrűn beépült pesti városrészek és a városszéli családi házas övezetek között - hozza kedvezőbb helyzetbe. A részben Lágymányosra, tehát Budára is átnyúló zóna most rosszul megközelíthető, tulajdonjogilag erősen felaprózott, épületállománya elavult, így külső beavatkozás nélkül megújulásra nem képes. Emiatt mielőbb szükség lenne a főváros terveiben egyébként szereplő új körgyűrűre a Hungária körút és az M0-s között, valamint északon, majd délen is újabb budapesti hidakra és több sugárirányú kivezető útra, amelyek felértékelnék a területet és vonzóvá tennék a befektetők számára.

Kecskés Ágnes