Kissé nőtt a munkanélküliség
A december-januári időszakban átlagosan 5,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ez ugyan 0,3 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban, de növekedést jelent az előző havi méréshez képest. Ennek részben szezonális okai is lehetnek, hiszen év elején mindig megtorpan a munkanélküliség csökkenése, a hosszabb trend azonban kétségtelenül arra utal, hogy a kényszerűen állástalanok száma mérséklődésének üteme kisebb lett.
Sőt, a friss adat a szezonális hatások kiszűrése után is emelkedést mutat - mondja Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője. Ez 1999 második fele óta az első ilyen eset. A jelenségnek valószínűleg inkább bérpolitikai, mintsem konjunkturális okai vannak, véli a szakértő.
Érdekesség, hogy az egy évvel korábbi szinthez képest nem csupán a munkanélküliek, hanem a foglalkoztatottak száma is csökken. Öröm az ürömben, hogy míg az előző két hónap mérései szerint a foglalkoztatottsági szint visszaesése hibahatáron túli mértékű volt, addig most (igaz, éppen hogy) a mintavételből fakadó lehetséges tévedésen belülre került. Kérdés, hogy miért csökken a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek összesen) száma, miközben a munkavállalási korú népesség nem változik. A legvalószínűbb, hogy sokan a munkakeresést kilátástalannak ítélve elálltak attól, hogy állás után járjanak. (Őket az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO ajánlása alapján készülő munkaügyi statisztika nem tekinti állástalannak.) Ezt a verziót erősíti az is, hogy a negyedévenként kiadott részletes jelentés szerint növekszik az állást nem kereső, úgynevezett passzív munkanélküliek száma - hívja fel a figyelmet Nagy.
A foglalkoztatottak számának növekedésére azért is szükség lenne, mert demográfiai, munkaerő-piaci okok miatt a teljes népességnek mindössze 37,5 százaléka dolgozik, ami nemzetközi összehasonlításban is alacsony érték, és többek között ezért magas a munkavállalókra jutó adó- és járulékteher. (MI)
Munkatársunktól
