Megosztottság és kivárás
A Szonda Ipsos kutatási igazgatója
A választásokhoz közeledve csökkent a gazdasági elitben a Fidesz-MDF-et és az MSZP-t támogatók aránya, ám ennek nem a többi párt lett a kedvezményezettje. A bizonytalanok aránya magasabb, mint fél évvel ezelőtt, sőt - ritka pillanat - valamelyest meghaladja a népességen belül tapasztalt hányadot is. Míg ősszel az MSZP-nek és a Fidesz-MDF-nek is 31-31 százalékos támogatottsága volt a gazdaság irányítói körében, addig most 26-26 százalékot tudhat maga mögött a két párt. Természetesen ezekkel az arányokkal még mindig magasan kiemelkednek a többi közül.
Harmadik az SZDSZ, amely erősíteni is tudott az elmúlt hónapokban. Az e körben gyengének számító, múlt ősszel regisztrált 4-ről a korábbi években szokásos 8 százalékra bővült a tábora. Az említetteken kívül más pártok ezúttal már alig tűnnek fel a gazdasági elit preferáltjai között, csak a MIÉP-nek és a Centrumnak van 1-1 százalékos támogatottsága.
Szokatlanul sokan vannak viszont a bizonytalanok. Hosszú évek tapasztalata mutatja, hogy a gazdasági elit körében jóval kisebb a hezitálók aránya, mint a lakosság egészén belül. Most viszont ettől eltérő adatokat láthatunk. A választások előtt egy-két hónappal a vállalatvezetői réteg 38 százalékának nincs pártpreferenciája, ami lényegében megegyezik a választókorú népességben mért számokkal (37). Ennek a viszonylag jelentős aránynak nem a gazdaság irányítóinak passzivitása az oka, hiszen 89 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy biztosan elmegy az április 7-i választásra. Tényleges bizonytalanságot tapasztalhatunk körükben, ami talán kivárásnak is nevezhető. E közel négytizedes csoport feltehetően csak az utolsó pillanatokban teszi le a garast valamelyik erő mellett. Döntésük okai között a meggyőzőbb ígéretek, a gazdasági feltételek és működés kedvezőbb kondíciói, továbbá a várható nyertes kiléte szerepelhetnek. Egy biztos: a gazdasági elit tagjai sokkal inkább érdekeik, mint értékeik alapján választanak maguknak pártot.
Az irányító réteg jelenlegi MSZP-s és Fidesz-MDF-es szavazói valószínűleg már nem változtatnak az utolsó hetekben, rendkívül elkötelezettnek látszanak választottjuk mellett. Mindkét párt támogatóinak több mint 90 százaléka teljesen biztos abban, hogy a megnevezett politikai erőre adja le voksát. A bizonytalanok is alapvetően a két nagy párt felé orientálódnak, de itt egy kicsivel nagyobb esélye lehet az MSZP-nek, mint riválisának. A szocialistákat héttizedük, a fiatal demokratákat hattizedük tartja számon a szavazatra érdemes pártok között. Lehetnek közöttük SZDSZ-esek is, ezt a pártot 40 százalékuk említette mint esetleg támogatandót.
A választás alapvetően arról szól, hogy maradjon vagy menjen az Orbán-kormány. A gazdasági elit ebben a kérdésben is eléggé megosztott, de azok vannak valamivel többen, akik a kormány távozását szeretnék. A mostani kabinet leváltását 45 százalékuk kívánja, további működését viszont 38 százalékuk tartaná célszerűnek. A gazdasági elit tagjai tudatos, konzekvens választók: az MSZP és az SZDSZ támogatói teljes egészében a kormányváltás hívei, míg a Fidesz-MDF táborába tartozók egyöntetűen Orbánék maradását szeretnék. A hezitáló gazdasági vezetők három egyforma nagyságú csoportba sorolhatók: harmaduk a mostani kormányt látná jónak, harmaduk egy másikat, harmaduk viszont nem tud dönteni ebben (sem).
A kormányfői posztért versengő személyek közül a gazdasági elit számára inkább Medgyessy Péter a kedveltebb. A szocialisták miniszterelnök-jelöltjének népszerűségi indexe 59, míg Orbán Viktoré 52 pont. Itt is megfigyelhető az erőteljesen pártos kiállás a személy mellett. A Fidesz-MDF támogatói körében Orbán rokonszenvmutatója 84 pont, az MSZP-seknél Medgyessyé 86 pont. Az ellenoldalon viszont heves az elutasítás. Főleg a miniszterelnököt utasítják el a szocialisták (18 pont), de az MSZP jelöltje sem kedvelt a fiatal demokratáknál, még ha kisebb is a vele kapcsolatos ellenszenv (27 pont). A gazdasági elit hezitáló részére lényegében egyforma vonzerőt gyakorol a két politikus: Medgyessyt 58, Orbánt 56 pontra értékelik.
Nem csak a gazdaság irányítóinak preferenciáiban, az első fordulóra vonatkozó győzelmi várakozásokban is nagyjából egyformán jelenik meg a két nagy párt. Az MSZP-t 38, a Fidesz-MDF-et 37 százalékuk nevezte meg mint lehetséges első helyezettet. És ahogy az idén tavasszal jellemző erre a rétegre: viszonylag sokan (23 százalék) gondolkodóba estek e kérdés hallatán.
(Az adatok a Szonda Ipsos által havi rendszerességgel végzett közvélemény-kutatásokból származnak. E vizsgálatokban februárban és márciusban 1500, illetve 3000 embert kérdeztek meg, akik együttesen az ország felnőtt népességét reprezentálják. A gazdasági elitet beosztásuk, alkalmazottaik száma, vagyoni helyzetük, egzisztenciális pozíciójuk figyelembevételével határoztuk meg. Az értelmezésnél a nagyobb statisztikai érvényesség miatt több vizsgálat öszszevont adatait használtuk.)
Závecz Tibor


