Szabályozás az EU jegyében

A hazai "műszaki KRESZ"-ként ismert rendeletben a közlekedési tárca a 90-es évek elejétől már az importálás, illetőleg a forgalomba helyezés követelményeként előírta, hogy a közúti járműveknek, valamint azok biztonság- és környezetvédelem szempontjából meghatározóan fontos alkatrészeinek és tartozékainak meg kell felelnie a nemzetközi jóváhagyási előírás szerinti követelményeknek. A gépkocsikon több helyen is fellelhető "E" jelek utalnak ezeken a szigorú vizsgálatokon történő jóváhagyásra.

Hazánk 1999-2001. években elvégezte a közúti járművek biztonsági jellemzőivel és környezetvédelmi tulajdonságaival kapcsolatos európai uniós követelményrendszer teljes és formális átvételét is - tájékoztatta lapunkat a Közlekedési és Vízügyi Minisztérum (KöViM) illetékese. A jogharmonizáció eredményeként ma már csak az európai uniós normákat minden tekintetben kielégítő új járműtípusok kaphatnak hazánkban is jóváhagyást.

A múlt év decemberében hirdette ki a közlekedési tárca a legújabb konstrukciós követelményeit. Ezek az úgynevezett Euro-3-as környezetvédelmi normákat tartalmazzák. A szennyezőgáz-kibocsátás tovább szigorított határértékeit előíró Euro-3-as követelményeket az EU országaiban a 2000-2001. években vezették be, így az elmúlt évben e téren még fennálló lemaradást a hazai jogalkotó "behozta". A szigorított követelmény bevezetéséhez szükséges ütemezés szerint így fél év elteltével, tehát 2002. július 1. napjától új jármű már csak úgy kaphat engedélyt a forgalomba helyezéshez, ha megfelel a szigorított légszennyezési előírásnak.

Az Euro-2-es norma követelménye ez év elejéig egyaránt vonatkozott az új és a használt járművek forgalomba helyezésére. Az új környezetvédelmi követelmény bevezetésekor különbséget tettek az új és a használt gépkocsikra vonatkozó szabályok között, így használtan, egyedileg még 2003. december 31-ig behozhatóak az Euro-2-es motorral szerelt autók.

Az európai uniós jogharmonizáció a forgalomban lévő nehéz tehergépkocsik és autóbuszok üzemeltetői számára további új követelmények teljesítését is előírja.

Ez év elejétől - mint ismert - a 3,5 tonna feletti össztömegű tehergépkocsikat, valamint az autóbuszokat menetíró készülékkel (tachográf) kell felszerelni. A felszerelésre - tudtuk meg a szaktárcánál - egy év türelmi időt határoztak meg, így az év során - lehetőleg az esedékes műszaki vizsga előtt - kell a tachográfot beépíttetni. A tachográf hitelesítésre kötelezett mérőeszköz, amelyet a helyes működése érdekében a járműhöz illeszteni is kell, ezért csak a mérésügyi és közlekedési hatóságok által felhatalmazott műhely jogosult a beépí-tésre.

A tachográfot forgalmazó, beépítésre és illesztésre felhatalmazott vállalkozások (mintegy 140 ilyen van) listája a megyei közlekedési felügyeleteknél megtekinthető, de azt a szaktárca hivatalos lapja (Közlekedési és Vízügyi Értesítő 2002/6. száma) is közzétette.

A tachográfkészülék beszerelését a gépkocsivezetők vezetési és pihenőidejének ellenőrzése érdekében rendelték el. Ez az EU-tagországokban hosszú ideje már közlekedésbiztonsági okokból kiemelten kezelt kérdés. Az idén a belföldi forgalomban a tachográf használata még nem kötelező, azonban az EU-ba történő csatlakozás előkészületeit 2003. évre így e téren is biztosítja hazánk.

Új követelmény a 12 tonna feletti áruszállító gépkocsikon, a 10 tonna feletti autóbuszokon és a veszélyes árut szállító járműveken a sebességkorlátozó berendezés. Alkalmazását az 1988. január 1-je után forgalomba helyezett járművekre írja elő az év elején hatályba lépett rendelet. Az utólagos beszereltetésre azonban egy év áll rendelkezésre, vagyis 2003. január 1-jétől már a forgalomban való részvétel feltétele lesz a sebességkorlátozó.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi indokolja a sebességkorlátozót, ha a KRESZ amúgy sem engedné meg a gyorsabban közlekedést? - mondja a tárca illetékese. - A rendeleti szabályozás alá vont kör meghatározásából jól látszik, hogy azokról a nehéz járművekről van itt szó, amelyeknek a megfelelő dinamikájú közlekedéséhez a nagy motorteljesítmény feltétlenül szükséges, ugyanakkor a szállított személyek vagy áru biztonságához fokozott érdek fűződik. Ezeknél a járműveknél a sebességkorlátozás jogi eszközét kell kiegészíteni olyan műszaki eszközzel, amely a nagy sebesség elérését fizikailag korlátozza.

A hazai szabályozás a követelmények szigorúsága tekintetében tehát felzárkózott az EU-hoz. A technikai fejlődést követve hazánk is - a már ma is részvételünkkel működő - nemzetközi szakértői szervezetekben kialakuló szabályozást veszi át, amely elsősorban a járműgyártók elé állít fokozódó követelményeket. A hazai autós vagy éppen hivatásos jármű-üzemeltető tehát - ha ez év végéig teljesíti a csatlakozás előkészületéhez tartozóan kihirdetett műszaki-biztonsági követelményeket - "már csak" a megfelelő szintű karabantartásról kell hogy gondoskodjon az üzembiztonság és környezetvédelem érdekében.

VG-összeállítás