A csillagos ég a táppénzhatár

Amíg 2000 végéig legfeljebb 5520 forint volt a napi táppénz kiszámításának alapja, 2001. január 1-jétől az összegnek nincs felső határa. Ez a változás - mivel az általános szabály szerint a megelőző év képezi a táppénzalapot - tavaly még kevés embert érintett, teljes körű hatására az idén kell számítani. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) előzetes adatai szerint már 2001-ben is több mint 548 ezer forint volt az egy betegállományban lévőre jutó táppénz összege.

Mivel minden munkajövedelem után fizetni kell a 3 százalékos járulékot, azt a táppénz kiszámításnál is figyelembe veszik. Az OEP illetékes főosztályvezető-helyettesétől megtudtuk: gyakori, hogy a nem rendszeres jövedelmek több száz ezer forintra növelik a táppénz összegét.

Ezek között például a több millió forint összegű végkielégítések, jubileumi jutalmak, titoktartási díjak. Az elmúlt év elején nem volt ritka, hogy valakitől a gyermekgondozási segélyt követően nagyobb összegű jutalom adásával "szabadult meg" a munkáltatója, s így 1-2 napi munkavégzés után - táppénzre menve - kiugróan magas összeghez jutott a kismama.

Ám gyakori az állásváltoztatás, a munkahelyek megszűnése, így a táppénzt folyósító biztosítónak sok helyről kell beszerezni a jövedelemigazolást, ami nem mindig zökkenőmentes, sok esetben ezért előleg folyósítására kényszerül - mondta Vasváry Ildikó.

A főosztályvezető-helyettes arról is tájékoztatott: novemberben úgy módosították a törvényt, hogy a nem rendszeres jövedelmeket leválasztották a rendszeresről. A táppénzalapnak ugyan továbbra sincs felső határa, ám az esetenként kapott juttatásokból csak akkora összeget lehet beszámítani, amekkora időre a juttatás vonatkozik. Tehát például a 40 éves jubileumi jutalom összegét 40 évre kell elosztani. A szabály némileg igazságosabbá tette ugyan a táppénzjövedelmek mértékét, de a szakemberek szerint egyszerűbb lenne, ha a nem rendszeres jövedelmek után nem kellene fizetni járulékot, s az nem is képezne táppénzalapot.

Az OEP ellenőrző főorvosai időnként tapasztalnak visszaéléseket a táppénzes állománynál, ám az is tény: orvosilag csaknem minden esetben indokolt a betegállományba vétel. Ezért legtöbbször csupán sejteni lehet, hogy az emberek átmenetileg a táppénzt választják a munkanélküli-segély helyett. Az is tény azonban, hogy sok munkáltató kettős jogviszonyban alkalmazza a dolgozókat. A heti 36 órás főállásért minimálbért ad, az alapján fizetik a tb-járulékot is. Ugyanakkor ennél lényegesen magasabb a vállalkozói igazolvány alapján nyújtott jövedelem, ám az nem képez járulékalapot. Így aztán ha megbetegszik a dolgozó, alacsony táppénzre számíthat. Ennél is kritikusabb a feketén díjazott "áldozat" helyzete. A zsebbe kapott munkadíj után ugyan nincs járulékfizetési kötelezettség, ám egy esetleges betegség idején nem számíthat táppénzre sem az állampolgár.

NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET