Bírálat a segélyalapoknak
Visszásságokat vél felfedezni a tagjelölt országokat segítő előcsatlakozási alapok működésében két környezetvédelmi szervezet, a Friends of Earth és a CEE Bankwatch. A szervezetek számos kifogást emelnek a PHARE-, ISPA- és SAPARD-alapok elveivel és gyakorlatával kapcsolatban, s több kedvezőtlen észrevételt tesznek a magyarországi helyzettel kapcsolatban is.
A visszásságok között említik, hogy a közlekedési fejlesztések támogatása során az unióban kiépített transzeurópai hálózatok (TEN) kiterjesztését támogatja az EU a tagjelölteknél is, noha a TEN nem csupán drága, de környezeti szempontból rossz megoldásnak is számít. A SAPARD főként az intenzív földművelés fejlesztését szorgalmazza, amely rengeteg műtrágyát és rovarirtót igényel, s szintén károsnak bizonyult környezeti nézőpontból. A tanulmányok több más esetben is azt a következtetést vonják le, hogy az unió a nála egyszer már hibásnak bizonyult stratégiát erőlteti a jelöltekre, ahelyett, hogy az időközben kialakított új megközelítéseket alkalmazná (például az intermodális áruszállítást, illetve az organikus agrártermelést).
Magyarország esetében a tanulmány kifogásolja, hogy az ISPA környezetvédelmi projektjeinek kiválasztási folyamatát egyre inkább a politikai és személyes kapcsolatok dominálják. "Nem csupán a javaslatokat adják át szakértői elemzésre elégtelenül rövid időre, de a hulladékgazdálkodási projektek listája is a politikai szimpátia mentén áll össze" - fogalmaz az anyag.
Az ISPA magyarországi közlekedési fejlesztéseivel kapcsolatban a zöldszervezetek aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a vasúti szektor hosszú távú stratégiája csak a törzsvonalak fejlesztésére koncentrál, a szárnyvonalak fenntartása nélkül. A TEN közép- és kelet-európai kiegészítőjének tekintett TINA-hálózat fejlesztése pedig, a környezetvédők szerint, "nem szükségszerűen áll a magyar társadalom érdekében. A közutak terhelhetőségének növelése a tranzitforgalom érdekeit szolgálja", s ezért nem indokolja közpénzek felhasználását - a költségeket tehát az érintett érdekcsoportoknak kellene viselniük, például a közlekedési cégeknek (s nem az ISPA-nak, illetve a magyar költségvetésnek, mint jelenleg).
VG-összefoglaló
