Csak átmeneti a magyar lassulás
A tavalyihoz képest az idei évre lassúbb gazdasági növekedést jósol térségünk tíz tagjelölt országa számára az Európai Bizottság. Szokásos tavaszi előrejelzésében Brüsszel azt várja, hogy a GDP bővülése az idén a tavalyi 3,1 százalékos átlagot sem éri el, csak 2,9 százalékos lesz. Ugyanakkor 2003-ban már 4 százalékra erősödik a dinamika. Mint emlékezetes, 2004-től már elképzelhető az EU-csatlakozás a társult tagok közül tíz állam - így hazánk - esetében, azaz a mostani prognózis elképzelhetően az utolsó olyan évre vonatkozik, amikor még "kívülállók" vagyunk.
A térség tíz társult országa számára jósolt növekedés jóval meghaladja az euróövezetre előre jelzett idei 1,4 s a 2003-as 2,9 százalékot. A jelentés rámutat: régiónk dinamikavesztéséért nemcsak általában a világgazdasági problémák okozta tavalyi, második félévi lassulás, hanem az euróövezet vontatottan haladó talpra állása is felelős. Ugyanakkor a vártnál korábban és gyorsabban beindult amerikai növekedés kedvezően hat a társult országokra is, miként az is jót tesz, hogy a kőolaj világpiaci ára hordónként - a bizottság szerint - az idén 25 dollár alatt marad. A prognózis szerint egyébként a tíz állam növekedési dinamikája lassan közelít egymáshoz.
Brüsszel Magyarország esetében az idén 3,5, jövőre pedig 4,5 százalékos növekedést vár. Az ez évre becsült adat egyébként megegyezik a Nemzetközi Valutaalap napokban közzétett várakozásával, ám 2003-ra 0,5 százalékponttal elmarad attól. Ugyanakkor míg az IMF az idén a második, jövőre pedig a legdinamikusabb régióbeli növekedést jósolja a magyar gazdaság számára, addig a brüsszeli bizottság szerint a középmezőnyben vagyunk.
Az infláció kapcsán a bizottság jelentése kiemeli: hosszú idő után sikerült jelentősen mérsékelni azt Magyarországon, köszönhetően a módosított árfolyamrendszernek és a monetáris politikai erőfeszítéseknek. A 2003-ra a bizottság által várt 4,2 százalék már a negyedik legalacsonyabb a régión belül.
A munkanélküliségi rátát tekintve Magyarország várhatóan a jövőben is messze listavezető lehet. A bérek alakulása kapcsán a jelentés azonban figyelmeztet: azok a tervezettnél gyorsabban emelkednek. A reálbérek tavaly 6,4 százalékkal nőttek, ami hosszú idő után először haladta meg a termelékenység növekedését.
Az idén és jövőre a külső egyensúlyi helyzet némi romlását vetíti előre Brüsszel, egyebek között azért, mert az élénkülő belföldi kereslet és erősödő beruházási hajlandóság gyorsabban növeli az importot, mint amilyen ütemben bővülhet az export. Ám a folyó mérleg romló hiányát a legtöbb országban finanszírozhatóvá teszi a külföldi működőtőke beáramlása, mutat rá a jelentés, miszerint Magyarországon az idén a GDP 2,3 százalékának megfelelő folyó hiány várható, de az érték jövőre akár ennek másfélszerese is lehet.
N. Vadász Zsuzsa
