Februárban folytatódott az október óta tartó jelenség, a mezőgazdasági termelői árak alacsonyabbak az egy évvel korábbi szintnél. Tél végén 5 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 12 hónappal ezelőtt. Bár ez egyértelműen deflációt jelent, az árindex nőtt januárhoz képest, amikor 12 százalékpontos éves csökkenést jelzett a Központi Statisztikai Hivatal.

A havi alapon történő növekedés a zöldség- és gyümölcsfélék áralakulásának köszönhető, ez pedig a dél-európai gyenge terméseredményeknek - mondja Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője. Ez a hatás fokozatosan eltűnik majd a termelői, illetve a fogyasztói árakból is, ahogy a hazai idényáras termékek is megjelennek a piacon, véli a szakértő.

Ugyanakkor a húsáruk területén nincs olyan erős dezinflációs hatás, mint korábban számítani lehetett rá. Annak ellenére, hogy a részletes adatok szerint a takarmányárak alacsonyak és a készletek is magasak. Az exportlehetőségek szűkössége azonban nem teszi lehetővé az újabb árrobbanást, fejtegeti a helyzetet Nagy.

A termelői árak jövőbeni alakulását nagyban befolyásolják az időjárási tényezők, s az, hogy a dráguló olaj mellett emelkedő energiaköltségek milyen mértékben gyűrűznek be. A bázishatás a közeljövőben már nem az árindexcsökkenés irányába hat, ezért az éves alapon jelentkező defláció mérséklődni fog.

Mindez hat a fogyasztói árakra. Az élelmiszer-árindexben márciusban valószínűleg már gyengült az év eleji külső zöldség-gyümölcs ársokk hatása, de a benzinárak és az Európai

Unióból importált infláció miatt a dezinflációs folyamat lassabb, mint ahogy azt korábban várni lehetett. Az év harmadik hónapjának adata csütörtökön jelenik meg, Nagy Márton szerint 6 százalékos éves árszínvonal-emelkedési ütem várható. Februárban 6,2 százalékos volt a drágulás 12 havi mértéke. (MI)

Munkatársunktól