Szerdára ígéri a választások első fordulójának végleges eredményét az Országos Választási Bizottság (OVB), ugyanakkor lényeges változásra már nem lehet számítani az előzetes eredmények után. Eszerint az összesen megszerezhető 386 mandátumból eddig 185 parlamenti hely, 140 területi listás és 45 egyéni mandátum sorsa dőlt el. A leadott szavazatok 99,75 százalékának öszesítése szerint vasárnap 5,667 millióan - a választásra jogosultak 70,52 százaléka - járultak az urnák elé, ami rekordot jelent. A részvételi arány utoljára az 1994. évi választások első fordulójában közelítette meg a 70 százalékot, akkor a választópolgárok 68,9 százaléka adta le voksát.

Az előzetes adatok szerint a választások első fordulójában 42,03 százalékkal az MSZP szerezte meg a legtöbb szavazatot, amelyet a Fidesz-MDF pártszövetség követ 41,11 százalékkal. A parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt az SZDSZ lépte még át 5,56 százalékkal, míg a MIÉP 4,36, a Centrum 3,89, míg a Munkáspárt 2,17 százalékot ért el. Az országos listát állító pártok közül a költségvetési támogatáshoz szükséges minimális egy százaléknál is kevesebb szavazatot gyűjtött be az FKGP (0,76 százalék), valamint az Új Baloldal (0,06 százalék).

A tömbösödés és a minden eddiginél magasabb részvétel abban is megmutatkozott, hogy az élen végző pártok jelentősen tudták növelni szavazataik számát az előző választásokhoz képest. Az MSZP az 1998. évi 1,497 millióhoz ( a szavazatok 32,1 százaléka) képest 850 ezerrel, 2,347 millióra (42,03 százalék) növelte szavazatainak számát, míg a Fidesz a négy évvel ezelőtti 1,340 milliót követően (28,38 százalék) most vasárnap - az MDF-fel szövetségben - 2,295 millió voksot (41,11 százalék) gyűjtött be. Ugyanezen okból jelentősen emelkedett a parlamenti küszöb eléréséhez szükséges szavazatmennyiség is, amelyhez 1998-ban 227 384, míg az idei évben minimálisan 279 262 választópolgár kegyét kellett elnyerni. Így fordulhatott elő, hogy a MIÉP annak ellenére kiszorult az Országgyűlésből, hogy mindössze ötezer szavazattal kapott kevesebbet, mint 1998-ban: az akkori 248,9 ezer szavazat 5,69, míg a most kapott 243,6 ezer voks csak 4,36 százalékra volt elég.

A területi listákkal megkapható 152 mandátumból az MSZP 69, az Fidesz-MDF 67, az SZDSZ pedig 4 mandátumot szerzett meg, míg a maradék 12 parlamenti helyet - a töredékszavazatok miatt - az országos listák alapján osztják ki. A megyék többségében nagyjából egyenletesen oszlik meg a kiosztott mandátumok száma az MSZP és a Fidesz-MDF között. A szocialisták kapnak több képviselői helyet Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun és Komárom-Esztergom megye után, míg a Fidesz-MDF fölénye Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, valamint a nyugat-dunántúli megyék után mutatkozik meg. A legnagyobb különbség a fővárosban alakult ki, ahol - a végeredményt döntő módon befolyásolva - az MSZP 13, míg a Fidesz 9 parlamenti széket szerzett meg. Kizárólag Budapest és Pest megye segítette területi listás mandátumokhoz az SZDSZ-t, amely a fővárosban 3, míg Pest megyében további 1 képviselői helyet szerzett.

A korábbi választásokhoz képest lényegesen több egyéni mandátum sorsa dőlt el már az első választási fordulóban. Míg 1998-ban csupán - az azóta elhunyt - Rapcsák Andrásnak sikerült a szavazatok több mint 50 százalékát megszereznie, addig az idei évben 45 egyéni helyet osztottak ki az első fordulót követően, amelyből 24-et az MSZP, 20-at a Fidesz-MDF, egyet pedig az MSZP és az SZDSZ közös jelöltje szerzett meg. A listás szavazáshoz hasonlóan az MSZP egyéni jelöltjei különösen jól szerepeltek Budapesten, ahol a megszerezhető 32 mandátumból 11 sorsát már az első fordulóban eldöntötték, míg a Fidesz-MDF-nek abban az öt fővárosi egyéni körzetben sem sikerült 50 százalékot szereznie, ahol jelenleg az élen állnak. Jóval változatosabb a kép vidéken: így Baranya, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyében szintén fölényesen vezetnek a szocialisták, ezzel szemben Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, valamint a nyugat-dunántúli megyék egyéni körzeteinek többségében a Fidesz-MDF szövetség tarolt, s szerezte meg már az első fordulóban az egyéni mandátumok jelentős részét.

Németh I. Gergely