Háború készülődik: a dél-amerikai helyzet fokozódik, az USA kolumbiai célpontokat likvidált
Donald Trump vasárnapi, a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében „illegális drogfőnöknek” nevezte Kolumbia elnökét, Gustavo Petrót. A megbélyegzés oka az, hogy Petro „erőteljesen ösztönzi a kábítószer tömeges termelését”, a következmény pedig, hogy Washington a továbbiakban nem nyújt anyagi támogatást Kolumbiána – írja a BBC. A háborúra emlékeztető hadműveletek már zajlanak, az ezeket kísérő retorika sem marad el.
A háború fellegei gyülekeznek?
Kolumbia 2023-ban több mint 740 millió dollárnyi, 2024-ben pedig 505,7 millió dollárnyi segélyt kapott az USA-tól. Ezek az összegek nem egyszerű pénzügyi injekciók voltak. Egy komplex, évtizedes programrendszer (a Plan Colombia majd a Peace Colombia) részét képezték. Ebből a pénzből finanszíroztak katonai felszereléseket és kiképzést a drogkartellek ellen, támogattak mezőgazdasági programokat a kokacserjék helyetti alternatív növénytermesztés elterjesztésére, valamint a jogállamiságot és az intézményrendszert erősítő projekteket is. A pénzcsap elzárása tehát nemcsak a bogotái költségvetést érinti érzékenyen, hanem az ország biztonsági és gazdasági stabilitásának egyik legfontosabb külső pillérét dönti össze. A rendelkezésre álló infomációkból nem egyértelmű, hogy a teljes támogatás fog-e megszűnni, és ha igen, mikor.
A konfliktus kezdete egy szeptemberi katonai csapáshoz köthető: egy amerikai katonai beavatkozás során egy kolumbiai halász az életét vesztette.
Míg Petro elnök motorhibás, vészjelzést leadó halászhajóról és egy ártatlan áldozatról beszél, az amerikaiak kábítószer-csempészetről és a (mindkét országban) szélsőbaloldali terrorszervezetként nyilvántartott ELN gerilláiról. A pénteki, újabb halálos áldozatokkal járó támadás esetében is homlokegyenest ellentétes narratívák születtek: Washington szerint az ELN tagjait likvidálták, Bogota szerint egy „becsületes Santa Marta-i család” hajóját süllyesztették el.
A mostani válság két, egymással szöges ellentétben álló politika és világkép ütközése. Gustavo Petro, aki maga is gerillaként kezdte a pályafutását, jó ideje Kolumbia első baloldali elnöke, aki már a kampányában is a Washington által fémjelzett, katonai központú „War on Drugs” teljes újragondolását hangoztatta. Ezzel szemben a Trump-adminisztráció a zéró tolerancia politikájában hisz, ahogyan azt a Karib-térségben felvonultatott hadiflotta, a vitatott dróncsapások és a CIA bevetésének engedélyezése is mutatja Venezuela esetében.
Washington legszorosabb és legmegbízhatóbbnak tartott regionális szövetségesének nyílt megtámadása és pénzügyi elszigetelése drámai fordulat. Ez a lépés nemcsak a két ország viszonyát rengeti meg, de az egész dél-amerikai geopolitikai térképet átrajzolhatja. A Plan Colombia korszaka, amely a közös ellenségkép (drogkartellek, baloldali gerillák) mentén évtizedekig összekovácsolta a két országot, a jelek szerint végleg lezárult.
A kérdés most az, hogy a partnerség felmondása egy lépés-e a „War on Drugs” évtizedes stratégia szó szerinti újraértelmezése felé, vagyis hogy az USA a szó szoros értelemben vehető háborút indít-e a kábítószerek származási országai ellen.
A kiemelt képen: Gustavo Petro / Fotó: JOAQUIN SARMIENTO / AFP)
