Ellenőrizhetetlen mérlegek
A május végéig beadandó éves mérlegek kapcsán mindig felmerül a késlekedők, mulasztók felelősségre vonásának kérdése. Megesik, hogy beszámoló helyett csak üres boríték érkezik a cégbíróságra. Előfordulnak számszakilag hibás mérlegek. Nem ritka az sem, hogy a cégbírósághoz benyújtott letéti mérleg adatai eltérnek az Igazságügyi Minisztérium (IM) cégnyilvántartási és céginformációs szolgálatához - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - megküldött közzétételi mérlegtől. Egyes szakvélemények szerint a cégbíróság dolga lenne a beszámolók ellenőrzése és a hibázók megbüntetése. Ám a cégbíróságoknak - törvényi kötelezettség híján - nem feladatuk a mérlegek átvizsgálása, különösen nem számszaki ellenőrzésük.
A cégbíróságoknak erre nem lenne kapacitása és hiányzik a hozzáértésük is, hiszen az ott dolgozó munkatársak nem számviteli szakemberek.
Az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartási és céginformációs szolgálatát sem terheli a közzétételi mérlegek ellenőrzésének kötelezettsége. Ennek ellenére - mint azt Gyimesi Géza, a minisztérium informatikai főosztályvezetője lapunkkal közölte - biztonsági okokból valamennyi beszámolót alapvető számszaki vizsgálatnak vetnek alá, és az esetleges hibákat megjelölik. A főosztályvezető hangsúlyozta: ezeket nem javítják ki, mert nem tehetik, és a céget sem hívják fel a hiba helyrehozatalára, mert nincs rá felhatalmazásuk.
Megerősítette: előfordul, hogy a letéti és a közzétételi mérleg eltér egymástól, ami csak esetlegesen derülhet ki, hiszen a bíróságnak és a céginformációs szolgálatnak nem kell egyeztetnie azokat. Így is van éppen elég feladatuk, májustól gyakorta az esztendő végéig tart - és mintegy 50 millió forintba kerül - a csaknem négyszázezer mérleg feldolgozása.
Mivel napirenden van a társasági és a cégtörvény felülvizsgálata, a szakemberek igyekeznek lehetőséget találni az éves mérlegek gyorsabb, hatékonyabb kezelésére - tájékoztatta a Világgazdaságot Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A tervekben szerepel a nyomtatványok egyszerűsítése, az elektronikus út igénybevétele, nyilvános rt.-nél esetleg a saját honlapon történő közzététel. Nincs szó azonban arról, hogy a cégbíróságokat a mérlegek tartalmi ellenőrzésére köteleznék. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a könyvvizsgáló auditálja a beszámolót, és ő visel felelősséget érte.
Könyvvizsgálói ellenőrzés azonban csak azt a céget köti, amelynek éves nettó árbevétele két üzleti év átlagában eléri vagy meghaladja az 50 millió forintot. Mészáros László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője ezzel kapcsolatban kifejtette: valamennyi cég beszámolójának auditálását lehetetlen és értelmetlen is lenne megkövetelni. Nehéz kérdés - a 2000-ben elfogadott számviteli törvény megalkotásakor ugyancsak vita tárgya volt -, hogy mekkora árbevételnél húzható meg a határ. Sok szakember erőteljesen érvelt az auditálási kötelezettség mellett már 50 milliós árbevétel alatt is.
Az európai uniós gyakorlatot figyelembe véve ugyanakkor az 50 millió forintos határ felemelésének kérdése rendszeresen felvetődik szakmai körökben. Mindenesetre idővel egyre több cég árbevétele lépi túl a számviteli törvény megszabta mércét, következésképpen nő a könyvvizsgálók által ellenőrzött beszámolók száma is.
Az éves mérlegek feldolgozását gyorsítandó - a közvetlen elektronikus útra is figyelemmel -, több mint 60 nyomtatványt kellene egységesíteni. Az igazságügyi és a pénzügyi tárca azonban még nem jutott megegyezésre a kérdésben. Az IM-ben fontolgatják egy saját nyomtatvány kidolgozását. Az ezzel élő cégek számára jelentősen csökkentenék a közzétételi díjat. Emelnék viszont abban az esetben, amikor a gazdasági társaság nem a céginformációs szolgálat nyomtatványát használja.
Kende Katalin
