Kárpótlást szorgalmazó ombudsmani jelentés

Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény megteremtését szorgalmazza a 2001. évről készített beszámolójában Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese, Takács Albert. Az Országgyűlés már 1992-ben egymillió forintos kárpótlást írt elő az érintettek - legnagyobb számban a holokauszt áldozatai - részére, mégsem sikerült azóta megnyugtató módon rendezni a kérdést.

A jogosultak körét 1997-ben bővítették, azonban a kárpótlás összegét az 1999. évi költségvetésről szóló törvény személyenként csupán 30 ezer forintban határozta meg, amit az Alkotmánybíróság 2000 decemberében alkotmányellenesnek talált.

Ezt követően egyeztetések kezdődtek az Igazságügyi Minisztérium és a jogosultak nagy hányadát képviselő Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között, ám azok - a körvonalazódó feltételek és a zsidó szervezet tiltakozása ellenére - 2001 végére megszakadtak, s a készülő törvénytervezet végül nem került a parlament elé.

Az országgyűlési biztosok beszámolójában megfogalmazott összegzés szerint a jogállam alapvető intézményei megfelelően működnek, a hatóságok a gondatlanságból vagy szervezetlenségből keletkező visszásságok többségét utólag rendezik, s olyan kirívó magatartás vagy mulasztás nem volt, amely alapjaiban sértette vagy veszélyeztette volna a jogállamiság kereteit. Az ombudsmanokhoz beérkező panaszok száma évek óta 5-6 ezer körül mozog. Az ezekkel kapcsolatban lefolytatott vizsgálatok tanúsága szerint a hatóságok legtöbbször nem az alanyi jogokat, hanem a jogbiztonság elvét, illetve az ebből fakadó tisztességes eljárás követelményeit sértik meg.

Az egyes esetek megvizsgálása mellett az ombudsmanok jelentésükben rendszeresen a parlament elé terjesztik azokat a kirívóan súlyos alkotmányos viszszásságokat, amelyekre fényt derítenek. Ennek megfelelően a biztosok a most elkészített beszámolóban több más problémával kapcsolatban is ajánlást fogalmaztak meg. Így a különböző jogszabály-módosítási kezdeményezések mellett a javaslatok között szerepel egy másik kárpótlási üggyel kapcsolatos - egyszer már megfogalmazott - ajánlás is, amely a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezménnyel összefüggő vagyonjogi rendezést szorgalmazza. A Csehszlovákiával 1946-ban és 1964-ben megkötött megállapodások értelmében a magyar fél köteles a nemzetközi szerződésekkel okozott károk kárpótlására, amelyre egyelőre szintén nem került sor.

Ezzel egy időben nyújtotta be éves beszámolóját Kaltenbach Jenő kisebbségügyi ombudsman is, aki a kisebbségi jogok helyzetének megoldatlanságára hívta fel a figyelmet. A biztos az évek óta húzódó problémák között említi, hogy a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldatlanságával, a kisebbségi törvény módosításával és az antidiszkriminációs törvény kidolgozásával kapcsolatban továbbra sincs előrelépés. A biztos külön kiemeli, hogy - a kétségtelenül megfigyelhető erőfeszítések ellenére - tovább romlott a kisebbségek oktatási helyzete.

Németh I. Gergely