Kártérítési perben a bírósággal

Tavaly 5,2 milliárd forint kártérítést igényeltek peres úton a bíróságoktól az állampolgárok, cégek, illetve különböző szervezetek. A lezárult jogvitákban azonban csupán négy ügyben, mindössze 11 millió forintot kellett pervesztesség miatt megtéríteniük a megyei bíróságoknak - tudtuk meg Zanathy Jánostól, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalának vezetőjétől. Az igazságszolgáltató fórumok ellen indított perek száma évről évre nő. A hivatal megalakulásakor, 1997 végén 180 volt a bíróságok jogi képviseletét addig ellátó igazságügyi tárcától átvett akták száma. Tavaly viszont már több mint félezer jogvitában járt el a hivatal a beperelt bíróságok képviseletében.

Az esetek döntő hányadában a felperesek egy korábbi elvesztett ügye szolgál kiindulási alapul. Az érintettek rendszerint azt sérelmezik, hogy a korábbi jogvitában született jogerős ítélet törvénysértő volta vagy az eljáró bíróság mulasztása miatt vesztettek pert.

Gyakorta érvelnek azzal is, hogy az eljárás elhúzódása okozott kárt számukra. Sokan hivatkoznak a bíróság elfogultságára, téves idézésre, vagy például a jegyzőkönyvvezetés hiányosságaira. Nemegyszer pedig olyan jogalkalmazási kérdésre alapítják keresetüket, amelyet a bíróság már jogerősen elbírált, vagyis az igazságszolgáltató fórum ellen indított kártérítési perrel akarják elérni a számukra kedvezőtlen ítélet felülvizsgálatát. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata azonban egyértelmű: a kártérítési per nem teremthet további jogorvoslati fórumot. Az egyik bíróság jogerős határozatát egy másik bíróság kártérítési kereset alapján sem bírálhatja felül - hangsúlyozta Zanathy János.

A felperesi követelések néhány ezer forinttól tízmilliókig terjednek. A tapasztalatok szerint általában több kártérítést igényelnek, mint amennyit maguk is remélnek. Ennek egyik oka, hogy a bíróságok elleni kártérítési perek felperesei mentesülnek az illeték előzetes megfizetése alól. Sokuk - vagyoni helyzetére figyelemmel - egyébként is költségmentességet élvez, azaz utóbb pervesztesség esetén sem kell lerónia a pertárgy értéke szerinti illetéket.

Jövőre változnak a bíróságok kártérítési felelősségének anyagi és eljárásjogi szabályai. Az új rendelkezés értelmében méltányos elégtételre tarthat igényt az, akinek a jogvita elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű határidőben történő befejezéséhez való jogát az eljárások során megsértik. Az igazságszolgáltató fórumokat szigorúbban érintő szabály szerint a kártérítés akkor is megállapítható, ha az okozott jogsérelemben a bíróság nevében eljárt személy nem vétkes. Az új szabály kapcsán, vélekedett Zanathy János, várhatóan nő majd a bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek száma.

Kende Katalin