Keresik Le Pen sikerének okát

A szélsőjobboldali Le Pen váratlanul jó szereplése a francia elnökválasztás első fordulójában arra a trendre hívja föl a figyelmet, amely szerint Európában a középtől jobbra álló többség van kialakulóban - állapítja meg a Handelsblatt, amely szerint Jörg Haider ausztriai diadala óta a mérsékelten konzervatív kormányok oldalán olyan alakok kerülnek a felszínre, akik programként az idegenellenességet ajánlják. A lap a jelenséget arra vezeti vissza, hogy a szociáldemokrácia - amely 1999-ben az EU 15 tagállamából 13-ban adta a kormányt - középre nyitva és jobboldali jelszavakat (például bevándorlásellenesség) felkarolva próbálta tömegbázisát kiszélesíteni, de a választópolgárok egy ciklus után felismerték: a hagyományos jobboldali értékeket a valódi jobboldal hitelesebben képviseli. Ez lenne a magyarázata a CDU váratlan megerősödésével párhuzamban az SPD csúfos vereségének a vasárnapi szász-anhalti tartományi választáson.

A lap szerint azonban a néppártok - színüktől függetlenül - annyira elvesztették karakterüket, oly mértékben közeledtek egymáshoz, hogy a színkép jobb oldalán a hely üresen maradt, és ott új kihívók léptek fel. Ilyennek tartják a holland Pim Fortuynt, aki a május 15-i választások előtt most 12 százalékon áll. Aki elégedetlen a hagyományos pártokkal, de nem akar populistákra szavazni, otthon marad: a választási részvétel Franciaországban 10, Portugáliában 5, tavaly Nagy-Britanniában 13 százalékkal maradt el a szokásostól.

Hasonló diagnózisra jut a Financial Times is, habár a nagy pártok lebénulásának okát abban látja, hogy nem tudják összehangolni a globalizmusra adandó választ a nemzeti teendőkkel. Ha a közép nem tud válaszolni a szélsőjobb kihívásaira, akkor továbbra is a szélsőségesek fogják meghatározni a napirendet, és eljelentéktelenítik azokat a hagyományos európai értékeket, amelyek átvételének a szükségességéről épp most akarja meggyőzni az EU a kelet-európai és a közel-keleti országokat - idézi a lap Göran Persson svéd kormányfőt.

VG-összeállítás