Kevés autópálya a tagjelölteknél
Az Európai Unió autópálya-hálózata 1990 és 1999 között 25 százalékkal bővült, míg a vasutak hossza 4 százalékkal csökkent. Az uniós autópálya-hálózat 1999-ben hatszor sűrűbb volt, mint a 12 tagjelöltre számított átlag, a vasúthálózat azonban ezekben az országokban volt sűrűbb.
1999-re az autópályák összhoszsza az EU-ban megközelítette az 50 ezer kilométert, a vasúthálózat kiterjedtsége azonban 154 ezer kilométer alá csökkent - idézi az Eurostat felmérésének eredményét a Rapid. A 10 ezer kilométernyi új autópályából 3600 kilométer Spanyolországban, 2500 pedig Franciaországban épült. A legnagyobb mértékű növekedést azonban azon tagállamokban lehetett megfigyelni, ahol kevés volt az autópálya: Portugáliában, Írországban, Görögországban és Finnországban többszörösére bővült a hálózat.
A 12 tagjelölt közül egyedül Szlovéniában sűrűbb az autópálya-hálózat az uniós átlagnál. A 4,8-es értékkel bíró Magyarországénál Szlovákia, Csehország és Litvánia hálózata is sűrűbb. Lengyelországban és Romániában azonban még egy kilométernyi autópálya sem jut ezer négyzetkilométerre.
Európa legsűrűbb vasúthálózata Svájcban található (122 km/1000 km2), 120-as értékével azonban Csehország az EU-éllovas Belgiumot (112), Németországot (107) és Luxemburgot (106) is túlszárnyalja. Az 1990 és 1999 közötti, hatszázalékos csökkenése ellenére az EU-átlagnál még mindig 25 százalékkal sűrűbb kelet-közép-európai vasúthálózat kihasználtsága a teherszállítás terén kétszerese, a személyszállítást tekintve azonban csak harmada az uniósnak.
VG-összefoglaló
