Kiegyenlítő töredékek
Összesen 201 mandátum sorsa dől el a választások vasárnapi, második fordulójában: a 131 egyéni körzet - melyekben az április 7-i voksolás nem hozott eredményt - képviselői helyei mellett hetven honatya kerülhet a parlamentbe az ötszázalékos határ felett teljesítő négy párt országos listáiról. Az alapvetően kompenzációs funkciójú intézmény lényege, hogy nem hagyja veszendőbe menni azokat a voksokat, melyeket azon jelöltek kaptak, akik nem tudtak egyéniben győzedelmeskedni, illetve azokat a listás szavazatokat sem, melyek kevésnek bizonyultak egy területi listás mandátum megszerzéséhez. A törvény szerint a területi listákról összesen 152 képviselői hely osztható ki, az első forduló eredménye alapján azonban csak 140 mandátumot vittek el a pártok. Tucatnyi hely így "felcsúszott" az egyébként 58 mandátum sorsáról döntő országos listára.
A töredékszavazatok összesítésére vasárnap este kerülhet sor: itt - a már említett területi listás voksok mellett - minden pártnak az első fordulóban azon választókerületekben elért eredményét veszik figyelembe, amelyekből az adott erő végül nem tudott képviselőt juttatni az Országgyűlésbe (természetesen csak az ötszázalékos küszöböt elért pártokról van szó, a Fidesz és az MDF e tekintetben pedig még a közös listának köszönhetően egy erőnek minősül). Ez egyben azt is jelenti, hogy a választásokon győztes párt kevesebb, a vesztes több mandátumhoz jut az országos listáról.
Munkatársunktól
