Kkv-k tehercsökkenése

A pénzügyi tárca szerint minden vállalkozást kedvezően érintett, hogy a munkáltatók által fizetendő tb-járulék 1998-2002 között 39 százalékról 29-re mérséklődött, és a munkaadói járulék 1 százalékkal csökkent, derül ki a lapunk birtokába került kormányzati összegzésből. Ez öszszesen 220,1 milliárd forint munkáltatói megtakarítást jelent.

Ez azonban nem egyformán érintette a vállalkozásokat. A magas átlagkeresetű multik élvezték az előnyöket, míg a minimálbér körüli összegen foglalkoztató kisvállalkozóknál jelentős részt elvitt a tételes egészségügyi hozzájárulás évről évre történő emelése, mutat rá Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke. Ezt a 2002. évi minimálbér emelését előkészítő kormányzati anyagok is elismerték, mondta.

A Pénzügyminisztériummal ellentétben nem tartja jelentősnek a mikro- és kisvállalkozások körében a beruházási kedvezmények hatását sem, mondván: azokat a kicsik nem tudták nagymértékben kihasználni. A szféra cégei - mint ismeretes - beruházásaikat tavaly tízmillió forintig, az idén 30 millióig vonhatják le társasági (egyéni vállalkozók az szja-ból) adójuk alapjából. A Kisosz már a 2002-re vonatkozó adótárgyalásokon jelezte, az értékhatár emelése a kisvállalkozók esetében nem hatásos, ha az alacsonyabb mértékű lehetőséget sem tudták kihasználni - mondja az ügyvezető elnök.

Az összegzés kitér arra is, hogy további adókedvezményt érvényesíthetnek a kis- és középvállalkozások a beruházási hiteleikre fizetett kamat 40 százalékáig, de legfeljebb ötmillió forintig. A két beruházási adókedvezmény - a PM előzetes becslése szerint - az egyéni vállalkozóknál 2,6, a társaságoknál 33,6 milliárd forint könnyítést jelent öszszesen. A Kisosz vezetőjének véleménye szerint a legnagyobb probléma, hogy a kormányzat nem speciálisan a rászoruló és támogatni kívánt kis- és középvállalkozói kör igényeit és helyzetét vette figyelembe, hanem olyan általános megoldást keresett, ami mindenkinek jó, ezáltal azoknak a nagy cégeknek kedvezett, amelyek hivatalos szándék szerint nem szerepeltek a támogatotti listán.

Az átalányadózás választási lehetőségének bővítését jelentős előrehaladásnak nevezi Antalffy is, de hozzáteszi, ők az értékhatár, a figyelembe vehető költséghányad és vélelmezett nyereségtartalom mértékeinél komolyabb változtatásokat javasoltak.

A kkv-k tehercsökkentéséről készített tárcaösszesítés még sok egyébre is kitér. Egyebek között a havi adóelőleg-fizetési kötelezettség minimális értékhatárának hárommillió forintról ötmillióra emelésére. Azt is sorolja, hogy átmeneti rendelkezésként a mikro- és kisvállalkozók adóelőleg-fizetésüknél megelőlegezhetik maguknak a beruházási kedvezmény adóalap-csökkentő hatását. A mérleg e serpenyőjében szerepel a gépjármű-tulajdonosoknak a kétéves költségvetésben gépjárműadóban nyújtott adókedvezmény is, mondván, ez jelentősen érinti a kkv-szektort is. A k+f tevékenység címén igénybe vehető társasági adóalap-kedvezmény növekedését, a 8 millió forint éves árbevételt el nem érő adózók havi áfabevallásról a negyedévesre történő áttérését, a taxis vállalkozók meghatározott feltételekhez kötött áfa-visszaigénylését is ide sorolják.

Antalffy azonban hiányolja az összesítésből a minimálbér emelésének a hatását. Ez számításaik szerint a legkisebbeknél évi mintegy százmillió forint többletet jelent adóban és tb-járulékban, amelyet a kormányzat egyéb célokra fordíthatott. Így - véli az érdek-képviseleti vezető - az általános kisvállalkozói adóterhelés emiatt 2001-ben és 2002-ben is arányaiban jelentősen nőtt. A adminisztratív terhek egyszerűsítéséről is más véleményen vannak a kkv-k, mint a minisztérium.

Magos Katalin