Korrupciós "szégyentábla"
A német kormány korrupciós nyilvántartással szeretné elejét venni, hogy vállalatok visszaélés révén próbáljanak rendeléshez jutni. A törekvés általános támogatottságot élvez a cégvezetők körében. Az ötlet egy kölni pártfinanszírozási botrány kapcsán került a figyelem középpontjába, és számos hasonló esetre is felhívta a figyelmet.
Egy vállalati regiszter felállítását Werner Müller gazdasági miniszter kezdeményezte. A jegyzékbe azok a cégek kerülnének, amelyek korrupció gyanújába keveredtek. A lajstromba vétel automatikusan azt jelentené, hogy az érintett vállalat három évig nem kaphatna megrendelést közbeszerzési eljárás keretében. Az eljáráshoz a mintát egy Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány által alkalmazott regiszter adta, amelybe 1999 óta jegyeznek fel adatokat, és amelyben jelenleg 15 cég van "indexen".
A nyilvántartás bevezetése körüli vita kapcsán a Handelsblatt idéz egy felmérést, eszerint a németországi vállalatvezetők 65 százaléka ugyanannyi korrupciót gyanít, mint amennyit a többi államban feltételez, és a vélt visszaélések száma mindössze a válaszadók 24 százaléka szerint kevesebb, mint máshol. Valamiféle szabályozás bevezetése főleg a fiatal menedzserek körében népszerű, 84 százalékuk támogatja az ötletet.
A regisztrálástól mindenekelőtt azt várják, hogy a német piacról eltűnjenek a "fekete bárányok", és az ország ismét a korrekt üzleti tevékenység színtereként váljon ismertté. Egy frankfurti vállalati jogász az eljárás nemzetközi viszonylatban való általánossá tételét szorgalmazta, amit a berlini székhelyű korrupcióellenes szervezet, a Transparency International is támogatott. A korrupt cégek regisztrálása kapcsán ugyanakkor egyesek emlékeztetnek azokra a panaszokra, melyek szerint nagyobb összegű külföldi megrendeléseket szinte lehetetlen kenőpénz nélkül elnyerni.
VG-összefoglaló
