Nincs ok az elégedettségre

Jelentősen, 16 százalékkal nőtt az agrárgazdaság euróban kifejezett exportteljesítménye 2001-ben - derül ki a lapunk birtokába jutott hivatalos adatokból. FVM-es szakértők szerint a változások még inkább kedvezőnek minősíthetők amiatt, hogy a recesszió jeleit tükröző világgazdasági környezetben következtek be. Az agrárkivitel mintegy 400 millió euróval, 2,84 milliárdra bővült 2000-hez képest, ami a nemzetgazdasági összexport 11,3 százalékos növekedésénél jobb eredményt takar. Bár az agrárimport is 14,8 százalékkal (1,26 milliárd euróra) nőtt, az agrárium egyenlege 17 százalékkal, 1,57 milliárd euróra javult.

Az eredmények ugyanakkor csak - az 1998 utáni mélypontot jelentő - 2000-hez képest tűnnek látványosnak - figyelmeztetnek ágazati szakértők. A kivitel 1999-ben csaknem félmilliárd dollárral csökkent, majd 2000-ben - dacára a kisgazda vezetésű FVM "agrárdiplomáciai offenzívájának" - újra zsugorodott. Így az agrárium a tavalyi teljesítményjavulás ellenére sem az exportban, sem a szaldóban nem tudta megközelíteni az 1998-as eredményeket. Azaz a teljesítmény nincs összhangban a kormányprogrammal, amely a ciklus idejére az agrárszektorban a "külkereskedelmi többlet hatékony növelését" fontos célként jelölte meg.

Nincs ok a sikerpropagandára, a tavalyi külkereskedelmi eredmények az agrárgazdaság stagnálására utalnak - mondta Halmai Péter, a gödöllői Szent István Egyetem professzora.

Az ágazat problémái nem oldódtak meg, és a gondok tükröződnek a külkereskedelmi adatokban is. A csak 40 ezer négyzetkilométer területű Hollandia évi 38 milliárd eurós agrárkivitelt bonyolít, ami a tavalyi magyar export több mint 13-szorosa. Felhívta a figyelmet: a hazai kiviteli támogatások az idén januártól gyakorlatilag megszűntek, ezért a kiszállítók az exportot a még megszerezhető szubvenciók miatt 2001 végén vélhetőleg felgyorsították. Tavaly a támogatások szempontjából is kivitelnek számított, ha az árukat tényleges export helyett vámszabad területen helyezték el, ez is javíthatta a statisztikát.

Gondot okoz, hogy a hivatalos kimutatások az idén először a külkereskedelmi adatokat euróban adták meg. Ez a valóságosnál jobb teljesítmény látszatát kelti: a 2,84 milliárd eurós tavalyi export az 1998-as közel 2,8 milliárd dolláros eredmény megismétlését sugallhatja, ám - az MNB hivatalos, tavalyi középárfolyamai szerint - a 2001-es agrárkivitel dollárban 2,54 milliárdot tett ki, s jóval elmarad a korábbi exportszinttől. Ugyanez a helyzet az 1,57 milliárd eurós egyenleggel is: ez mintegy 1,4 milliárd dollárnak felel meg, miközben az agrárszaldó 1998-ban már megközelítette az 1,6 milliárd dollárt is.

Pedig a magyar agráriumban óriási potenciál van. Ez derül ki Major Istvánnak - agrárkereskedelem másodfelelőse -, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárának szavaiból. Mint lapunknak elmondta: rövid távon mérsékelte bizakodó, egy-két évig évi 10-12 százalékos növekedés elérhető. Középtávon lényegesen gyorsabb dinamika lehet, ám ahhoz ki kell "stafírozni" az agráriumot.

A tavalyi eredményeket mérsékelte, hogy a sávszélesítés miatti forinterősödés az exportérdekeltséget rontotta. Az FVM az év közepén mintegy 50 milliárd forintnak megfelelő várható bevételkiesést mutatott ki, amit a kormány az akkori ígéretek ellenére az agrárszférában gyakorlatilag nem kompenzált. Ugyanakkor a kivitelnek alapvetően kedvezett, hogy a gazdák az előző évi katasztrofális eredmények után jó gabonatermést takarítottak be. A búzaexport 245, a kukoricáé csaknem 146 százalékkal nőtt, ami a 400 millió eurós kiviteli többletből önmagában 133 milliót tett ki.

A múlt évi teljesítmény egyúttal azt is jelentette, hogy az agrárgazdaság valamennyi viszonylatban megőrizte pozitív egyenlegét, még a sorozatos vámvitákkal terhelt CEFTA-ban is. Pedig egy sor - szabadkereskedelmi megállapodás által kínált - lehetőség kiaknázatlan maradt. Mint Major István rámutatott: elmaradt a lehetséges keretektől az izraeli és a török kivitel, s egyelőre kiaknázatlanok például az orosz piac nyújtotta lehetőségek, ami három éven belül akár évi 400 milliós agrárexportot is jelenthet. Ám a piacnyitást ki kell használnunk, fogalmazott, rámutatva: ebben komoly feladat hárul az Agrármarketing Centrumra.

Magyar szempontból figyelemre méltó a javulás az EU-val folytatott agrárkereskedelemben. A szaldó 637 millióról 768 millió euróra nőtt, többek között a 2000 nyara óta hatályos kétoldalú agrárliberalizációs megállapodás hatására. Major további exportfelfutást vár a megállapodástól. Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa felhívta a figyelmet: a múlt évi, 1,36 milliárd eurónak megfelelő uniós agrárexportot az ágazat a 90-es évek első felében többször is elérte, ám az uniós behozatal akkor a mostani felét tette csak ki.

Major hasonló lehetőségeket lát a csehekkel és szlovákokkal - az EU-hoz hasonló - liberalizációs megállapodástól, valamint a délkelet-európai kiviteli lehetőségektől.

Kiss szerint a tavalyi külkereskedelmi eredményekben a jobb gabonatermés mellett több árucikk kedvező világpiaci áralakulása is szerepet játszott. Az értékesítési lehetőségeket növelte, hogy a környező országok viszonylag gyengébb terméseket takarítottak be. Bár az összes exporton belül az agrárkivitel részaránya a korábbi 8 százalékról 8,4-re emelkedett, a tavalyi teljesítmény a 90-es évek átlagát nem érte el - állapította meg Kiss.

Legfeljebb kismértékű javulást tükröznek az elmúlt esztendei külkereskedelmi adatok a korábbi két évhez képest, véli Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos szövetségének titkára. Az áruhiány továbbra is gátolja, hogy az exportpiacokat megfelelően kihasználjuk és bővítsük. Eközben az import élénkül, ezért a hazai gazdálkodók egyre inkább kettős szorításba kerülnek. A problémát azzal lehetne leginkább kezelni, ha a termelés hatékonysága nőne, mondta.

Munkatársainktól