Optimistábbá vált a valutaalap

Elsősorban az Egyesült Államok gazdaságában a vártnál korábban és gyorsabban bekövetkezett fordulat miatt jelentősen javította világgazdasági prognózisát az IMF. Jelentésében a világgazdaság idei növekedését 2,8 százalékra teszi, szemben a novemberben jósolt 2,4 százalékkal. Olyan strukturális tendenciák alakultak ugyanis ki, amelyek következtében az ipari országokban enyhülnek a recessziós folyamatok - indokol a jelentés. Ez párosult egyes fejlődő országok - mint Kína és India - kiváló teljesítményével, továbbá a gazdaságpolitika gyors és agresszív beavatkozásaival. Így a világgazdaságban gyorsan stabilizálódott a bizalom, csökkentek a bizonytalansági tényezők, és a vártnál gyorsabban javultak a feltörekvő piacok finanszírozási feltételei. Mindennek köszönhetően kisebb a prognózis körüli bizonytalanság is - szögezi le az IMF.

Még jelentősebben módosította előrejelzését az amerikai gazdaságról az alap: a novemberi 0,7 százalék helyett ma már 2,3 százalékosra teszi az idei amerikai GDP-bővülést. Az évente kétszer megjelenő Világgazdasági kilátásokban az IMF szakértői azonban figyelmeztetnek: ha a most vázolt tendenciák megmaradnak, szükségessé válhat a monetáris politika szigorítása, ahogy az néhány országban (Kanadában például) már tapasztalható is.

Közép-Európán belül Lengyelországban továbbra is lanyha a gazdaság teljesítménye, ám van remény arra, hogy a monetáris lazítás, az erősödő bizalom és az élénkebb külső konjunktúra együttes hatására a növekedés az idén és jövőre erőteljesebbé válik. Magyarországon, Cseh-országban és Szlovákiában ugyanakkor a világgazdasági lassulás ellenére fenn tudták tartani a növekedést, ami a többi között a viszonylag erős bizalomnak és erőteljes belföldi keresletnek, valamint a mérséklődő inflációnak és csökkenő kamatoknak, továbbá az eltérő mértékben alkalmazott élénkítő lépéseknek volt köszönhető. A valutaalap szakértői szerint a növekedés gyorsulása várható ezekben az országokban, ahogy az export dinamizálódik és a belgazdaság is élénkül. Ugyanakkor a fiskális élénkítést vissza kell fogni - figyelmeztet az IMF -, külön kiemelve Magyarországot, ahol a jelentés szerint az idén jelentős élénkítésre lehet számítani. Ez azonban megnehezíti a kulcsfontosságú gazdasági célok elérését, köztük az infláció további mérséklődését, a fenntartható folyó fizetési mérleghiányt és a középtávú költségvetési konszolidációt. Magyarország az idén Szlovákia után a második, jövőre a legdinamikusabb növekedést érheti el a maga 3,5, illetve 4 százalékos bővülésével.

A növekedés fenntarthatóságát és hosszát az olajár-emelkedés globálisan is veszélyeztetheti, miként a közel-keleti helyzet esetleg háborúba való torkolása. Rizikófaktor a kialakult jelentős egyensúlyzavar az USA-ban és a világgazdaságban. Példaként a jelentős amerikai folyó fizetési mérleghiányt, illetve az ezzel másutt párosuló -többletet nevezi az IMF. Megemlíti az amerikai megtakarítások alacsony szintjét, a dollár fel-, illetve az euró leértékelődését, s a viszonylag magas vállalati és lakossági eladósodottságot egy sor országban.

Veszélyforrás Japán is, amely a háború óta a legmélyebb recessziót éli. Komoly aggodalomra ad okot helyzete, gazdaságpolitikai eszközök pedig csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Ám az argentin válság, úgy tűnik, nem terjed tovább, bár továbbra is kockázatot jelent, különösen a térség országai számára.

N. Vadász Zsuzsa