Rekordütemű keresetnövekedés

Februárban is dinamikus volt a keresetkiáramlás a nemzetgazdaságban. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint az év első két hónapjában a bruttó bérek csaknem 20 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. Ilyen magas keresetnövekedésre az elmúlt 12 évben nem volt példa.

A gyors növekedés kifejezetten a költségvetési szektorban meglódult keresetek következménye. Ebben a szférában a reálkeresetek 21 százalék felett nőttek. Mindez rendkívül egyenetlenül történt, hiszen a közigazgatásban 42 százalék feletti volt a nettó béremelkedés, több mint kétszer akkora, mint az államháztartás más területein. Jóval visszafogottabban, mindössze 7,4 százalékkal bővültek a reálkeresetek a versenyszektorban, ahol a közszférában megvalósuló dinamikához igazodás korlátjaként fogható fel a termelékenységnövekedés jóval kisebb mértéke, illetve a minimálbér-emelés okozta többletterhek enyhítése. Ráadásul a 25 százalékos minimálbér-növekedés miatt - csakúgy, mint tavaly - most is a valósnál nagyobb keresetnövekedést mutat ki a KSH. Ez azt jelenti, hogy a két szektor reálbér-dinamikája között három-négyszeres különbség alakult ki.

A magyar gazdaságpolitikát hagyományos erős választási ciklikusság jellemzi, így a mostani nagy keresetkiáramlás nem meglepő. Ám az biztosra vehető, hogy a következő években ennél jóval kisebb reálbér-növekedés lesz. A jelenlegi választási ciklus közepén, 2000-ben például 5,2 százalékos GDP-növekedés mellett csupán 1,9 százalékkal növekedtek a reálbérek.

A keresetek alakulása fontos tényező lehet az idei inflációs célok megvalósulásában - mondja Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője. A piaci várakozások feletti keresetkiáramlási ütem - az olajárak esetlegesen folytatódó emelkedése és a költségvetési expanzió mellett - veszélyeztetheti az inflációs célt, és elodázhatja a kamatcsökkentéseket. Békés úgy véli, hogy a fentiek miatt tavasszal nem lesz további kamatszintmérséklés.

A dezinfláció mellett a külső egyensúlyra is kedvezőtlenül hathatnak a jelenlegi folyamatok. Valószínű azonban, hogy a lakossági fogyasztás bővülési üteme - ahogy tavaly is - jóval alatta marad a keresetek dinamikájának. Ilyen rövid időszakra pedig a magyar gazdaság elbírja a gazdasági teljesítőképességtől elszakadó bérfolyamatokat.

Madár István