A jegybank nem állapított meg határrátákat, amelyek elérésekor beavatkozna az árfolyam védelmében. Korábban azonban azt ígérte, hogy a hivatalos árfolyamhoz képest semelyik irányban nem engedélyez majd 2,5 százaléknál nagyobb mozgást.

A parlamentben a jövő héten megtárgyalandó törvény a jegybank szerint hozzájárul majd a gazdaság újjáéledéséhez. Segíti a beruházásokat és az új technológiák meghonosodását, a kamatok csökkentése révén megkönnyíti a hitelfelvételt, bővíti az exportot, mérsékli az inflációt, megemeli az életszínvonalat és gyorsítja a gazdasági növekedést - írja a Reuters.

A jegybank úgy véli, hogy eddig a valutaváltási korlátok jelentették a valuta stabilitása előtt álló legfőbb akadályt, azok lebontásával pedig az illegálisan külföldre vitt pénzek egy részét is visszavihetik az országba. A Milosevics-rezsim idején az állam finanszírozása érdekében tudatosan gerjesztették az inflációt, a leértékelést pedig a veszteséges cégek alkalmankénti megsegítésének eszközeként használták. Milosevics 2000. októberi távozása óta azonban a dinár csak két százalékot veszített értékéből.

Az új törvény csak a rövid távú, spekulatív tőkeáramlás akadályozása céljából tartana fenn egynémely korlátozást. Külföldiek nem vehetnének fel dinárkölcsönt, és nem vásárolhatnának egy évnél rövidebb lejáratú értékpapírokat. Külföldi magánszemélyek nem szerezhetnének ingatlant Jugoszláviában, s a jugoszlávok sem külföldön. A külföldre utazó jugoszlávok - az eddigi ötszázzal szemben - készpénzben vagy utazási csekkben legfeljebb 2 ezer eurót vihetnének magukkal. Az új valutatörvény megteremtené a dinár határidős piacát is.

Belgrád reményei szerint az IMF követeléseinek teljesítése után a nemzetközi hitelintézet májusban áldását adhatja egy új készenléti hitelmegállapodásra.

VG-összefoglaló