Tavaly folyamatosan csökkent a növekedés
Tavaly átlagosan 3,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság. A növekedés folyamatosan csökkenő dinamikával valósult meg, hiszen az első negyedben az éves változás még 4,4, az utolsó időszakban már csak 3,3 százalékos volt. A lassulás az éves számokban is fellelhető: a rendszerváltás utáni rekordnak számító 5,2 százalékos 2000. évi GDP-növekedéshez képest csaknem másfél százalékpontos a lassulás.
A pénteken közölt részletes adatok szerint a gazdaság lendületét az idén a lakáspiaci fellendülés okozta építőipari konjunktúra és a nagyon alacsony bázisról induló mezőgazdaság adta. A szolgáltatások az átlagos növekedési ütemnek megfelelően bővültek, a 2000-es rekordnövekedés után viszont alig volt érzékelhető teljesítménynövekedés az iparban. Sőt, az utolsó három hónapban éves alapon 4 százalékkal zsugorodott a szektor.
Érdekesség, hogy a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat alig gyarapodott, miközben a folyó fizetési mérlegben az idegenforgalmi bevételek dinamikusan növekedtek.
Felhasználási oldalról nézve a tavalyi teljesítményt: a lakossági fogyasztás és a készletleépítéssel járó kivitel húzta leginkább a növekedést. Az export- és importdinamikák közötti különbség majdnem 3 százalékpont volt, de éven belüli alakulásuk jól mutatja a világgazdasági konjunktúra gyengülésének hatását: míg az első három hónapban majdnem 20 százalékos volt az éves növekedési ütem, addig az utolsó negyedben már visszaesés volt tapasztalható.
Az egyik legkellemetlenebb adat a beruházások területén tapasztalható: a magyar gazdaság dinamikus növekedésének időszakában még nem fordult elő, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás dinamikája alacsonyabb lett volna, mint a teljes növekedésé. Ez a beruházási ráta csökkenését jelenti, pedig szakértők szerint a gyors növekedéshez a jelenlegi 24,4 százaléknál magasabb szint szükséges.
Az idén egyébként a piac még mindig 4 százalék alatti bővülést vár, az első negyedévben pedig 2,5-3,5 százalék körüli lehetett a bővülés mértéke. Gyorsabb fejlődést elsősorban a világgazdasági fellendüléssel párhuzamosan növekvő exportkereslettől várhatunk.
Madár István
