Terjedő "trükkös" juttatások
Túl vannak-e fizetve az amerikai csúcsvezetők? - erre a kérdésre keresi a választ a menedzseri bérek vizsgálatára szakosodott Pearl Meyer & Partners tanácsadó cég tanulmánya. A kilencvenes évek fellendülése nyomán az USA vállalatvezetői egyre nagyobb jövedelemre tettek szert. Javadalmazásuk tíz éven belül a duplájára, saját társaságukban meglévő tulajdoni részesedésük pedig a háromszorosára emelkedett. A vállalati teljesítmény elmúlt évi hanyatlását és a tőzsdei árfolyamok korrekcióját követően sokan a cégvezetők fizetésének jelentős mérséklésére számítottak. A Pearl Meyer szerint a csúcsvezetők, 1993 óta először, kisebb jövedelemre tettek szert. 10,46 millió dolláros átlagos javadalmazásuk a megelőző évinél 4 százalékkal lett alacsonyabb.
A kilencvenes években ugyanakkor bevett gyakorlattá vált, hogy a vezetői juttatásokat egyre kevésbé átlátható módon növelték. A tőzsdei árfolyamok esése nyomán elértéktelenedett opciókat például sok cégnél újból beárazták olyan módon, hogy azok beváltása alacsonyabb részvényárfolyamok mellett is jövedelmező legyen.
Kenneth Lay Enron-vezér például kedvezményes vállalati hitel segítségével váltotta be részvényopcióit, melyeket ezt követően a cégnek eladott. A vállalat összeomlását megelőző két évben ily módon több mint százmillió dolláros bevételre tett szert. Bernard Ebbers, a szintén csődbe jutott WorldCom főnöke pedig minimális kamatra kapott mintegy 343 millió dollár hitelt cégétől, hogy egyéni befektetéseit ezáltal fedezni tudja, ami számára évi 15 milliós megtakarítást jelentett. Jack Welsh, a GE tavaly nyugdíjba vonult vezetője 1987 óta milliós nagyságrendű jövedelmének jelentős részét egy olyan cégszámlán helyezte el, mely az irányítása alatt álló konglomerátum évi 10-14 százalékos kamatot garantált számára.
Számos ilyen és ehhez hasonló eljárással kapcsolatban indított vizsgálatot az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC), amely az intézményi befektetőkkel egyetértésben ezen eszközök átláthatóságának növelését, illetve nyilvánossá tételét követeli.
Ilyen kirívó esetek Magyarországon tudomásom szerint nem fordulnak elő, igaz, a cég és a felső vezető között kötött munkaszerződés részleteibe a személyzeti tanácsadók nem látnak bele, hiszen ez egyfelől bizalmi kérdés, másfelől a multik irányítóinak megbízatását a regionális vagy az európai központ bonyolítja le - felelte lapunk kérdésére Kohlmann Richárd, a Kohlmann & Young ügyvezető igazgatója.
A céges részvényopciónak mint béren kívüli juttatásnak egyebek közt az a lényege, hogy az átadott részvénycsomag értéke és a piaci érték eltér egymástól. Vagyis önmagában semmi kivetnivaló nincs ebben a gyakorlatban, és azzal sincs gond, ha a részvényt a cég vásárolja vissza piaci árfolyamon - vélekedett Győrfi György, az Adecco ügyvezető igazgatója. A céges részvényopció hosszú távra az adott vállalathoz kötheti a vezetőt, és részben emiatt ezzel a pluszjuttatással számos, Magyarországon tevékenykedő cég él is. A munkaadók és -vállalók itthon is keresik a kiskapukat, hiszen a jutalom adóterhe a legmagasabb adósávba sorolódik, vagyis adott esetben nagyobb teher rakódik rá, mint a havibérre. Ezért kapja meg nemegyszer természetbeni juttatásként a neki szánt jutalmat a munkavállaló. Bevett gyakorlat az is, hogy a felső vezető milliós nagyságrendben vesz fel hitelt jegybanki alapkamaton saját cégétől azért, hogy így csökkentse az adóterheket. Lakásépítéshez viszont kamatmentes kölcsönt is folyósíthat adómentesen a munkáltató. Magyarországon a jelenlegi adóterhek mellett 20 millió forintos bónusz odaítélése valójában csak 11 millióval gazdagítja a menedzsert, miközben a cégnek 27 millió forintjába kerül.
Munkatársainktól
