Tovább folytatódott a dezinfláció
Márciusban a piaci várakozásoknál hajszállal alacsonyabb, 5,9 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal. Februárban 6,2 százalékos volt a 12 havi fogyasztói árindex, tehát folytatódott az árszínvonal-emelkedés ütemének tavaly második fél évben megindult csökkenése. Ugyanakkor a világpiaci olajár-emelkedés hazai benzindíjszabásban történő megjelenése miatt a dezinflációs pálya némileg módosulni látszik. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint mindez 1-2 tized százalékpontnyi változást jelenthet decemberre, így az év végi árdinamika 5 százalék körül alakulhat. László Csaba szocialista pénzügyminiszter-jelölt szintén úgy véli, hogy az infláció belefér a jegybank decemberre vonatkozó, 3,5-5,5 százalékos célsávjába.
A márciusi adatokban kellemetlen meglepetést csupán a ruházati termékek viszonylag nagy drágulása jelentette. Ez a termékkör importból, illetve azzal versenyző hazai árukból áll össze, így a forintfelértékelődés jótékony hatásának érvényesülnie kellene - hívja fel a figyelmet Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. Ez azonban egyelőre nem nagyon látszik. Elképzelhető, hogy a korán beköszöntött tavasz miatt a szokásos áprilisi szezonális áremelkedés jött egy hónappal előbbre - vélekedik Detrekői László, a CIB Bank elemzője, elismerve, hogy ettől függetlenül lassú az árfolyamhatás átgyűrűzése az árakba. Kissé más a helyzet a tartós fogyasztási cikkek esetében, ott ugyanis egy hónap alatt 0,3 százalékkal mérséklődött az árszint, és van rá remény, hogy ebben a termékcsoportban lassan megjelenik az erősebb forint hatása - mondja Duronelly. Az is örvendetes az infláció szempontjából, hogy a leginkább keresletérzékeny szolgáltatás árukörben a gyors bérkiáramlás ellenére is moderált maradt a drágulás üteme.
A 12 havi árindex csökkenését nem csupán a forint felértékelődése okozza, hanem a bázishatás is - mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Tavaly ugyanis ezekben a hónapokban igen magas ütemben növekedtek az árak, elsősorban az élelmiszerek esetében. Ennek kiesése az éves alapú árindexből olyan jótékony hatást gyakorol, ami az első fél év végéig biztosítja a hivatalos inflációs jelzőszám mérséklődését. A lapunk által megkérdezett négy elemző átlagosan 5,1-5,2 százalékra várja júniusra az árdinamikát.
Abban is teljes az egyetértés a szakértők között, hogy az év további hónapjaiban az infláció kisebb emelkedésére kell számítani. Ennek a bázishatás megfordulása az egyik elsődleges oka, de további kockázatokat rejt az élelmiszer- és az üzemanyagárak kiszámíthatatlan alakulása. Megoszlanak a vélemények ugyanakkor arról, hogy vajon a jegybank célsávján belül marad-e az infláció. Detrekői szerint decemberben 5,5-6 százalékos árindexre számíthatunk, Duronelly ennél optimistább, a célsáv felső része, 5-5,5 százalék közé várja az árszínvonal-emelkedés ütemét. (MI)
Madár István
