Túl a mélyponton a világgazdaság

A fejlett országok túljutottak a dekonjunktúra mélypontján, és az idén a tavalyi, rendkívül viszszafogott gazdasági növekedés után már élénkülés lesz megfigyelhető - áll a Kopint-Datorg kutatóintézet legfrissebb konjunktúrajelentésében.

Igaz, az éves GDP-növekedési ütemben ez még csak mérsékelt változásokat jelent: az Egyesült Államokban például az egy százalék feletti 2001. évi gazdasági bővülés után ez évre nem várnak 1,5-2 százaléknál nagyobb lendületet a szakértők. Az Európai Unióban az éves alapon számított gazdasági növekedés még alacsonyabb is lehet a tavalyinál: 1,2-1,4 százalékos.

Az Egyesült Államokban technikai értelemben nem is volt recesszió, Németországban viszont még mindig csak a lassulás ütemének mérséklődése látszik, a felfelé ívelő szakaszt még nem mutatják a számok - értékelt Köves András tudományos vezérigazgató-helyettes a tegnapi sajtótájékoztatón.

A kelet-közép-európai országok - köztük Magyarország - válságtűrőek voltak, de a többségüknél a lassulás egyértelműen érzékelhető. Ez alól kivételt csupán Csehország és Szlovákia jelent, itt gyorsult a növekedés. Köves az inflációval kapcsolatos európai bizonytalanságot jelölte meg a legnagyobb kérdőjelként, hiszen az olajárak alakulása miatt ismét felfelé indulhat meg az árindex.

A kutatóintézet előrejelzésében a legfontosabb változás, hogy a GDP-növekedésre vonatkozó prognózisát 3,6 százalékról 3,2-re módosította. Mivel a gazdaságpolitika élénkítő intézkedéseinek nagy része az idén fog hatni, ennél nagyobb lesz a belföldi felhasználás (elsősorban a fogyasztás), így törvényszerűen egyensúlyromlás következik be.

Ennek mértéke azonban az előrejelzések tanúsága szerint nem jelentős: a folyó fizetési mérleg hiánya 2002-ben a GDP 3,1 százalékára rúg majd.

A külkereskedelem bővülése hozzávetőleg a tavalyihoz hasonló lesz, tehát jelentősen elmarad a világgazdasági konjunktúra időszakában tapasztalttól. Változás lesz viszont abban, hogy az idén az import fog gyorsabban növekedni.

A kutatók nem optimisták az infláció alakulásával kapcsolatban. Bartha Attila tudományos munkatárs szerint a korábban elképzelthez képest lassabb lesz az első félévi dezinflációs trend, ráadásul az év utolsó felében újra felfelé kúszhat az áremelkedés ütemét jelző árindex. A szakértő véleménye szerint a decemberi árdinamika 5,5-6 százalék körül lehet. Ez "kilóg" a Magyar Nemzeti Bank 3,5-5,5 százalékos inflációs célsávjából.

A költségvetéssel kapcsolatban Köves felhívta a figyelmet, választási évben a költségvetési hiány éven belüli lefutásának "sajátossága" természetes jelenség. A szakértő szerint a szavazások után a költekezés visszafogottabb lesz, de jelentős fiskális megszorításra nem kerül sor, hiszen nem tud olyan akutdestabilizációs veszélyekről vagy kockázatról, amelyek ezt indokolnák.

A Kopint-Datorg szakértői sajtóközleményükben figyelmeztetnek: az államháztartási elszámolások rendszerét az uniós csatlakozás és az átláthatóság érdekében közelíteni kell az Európai Unióban érvényben lévőhöz.

Munkatársunktól