Vezetünk működőtőke-exportban
Régiónkban Magyarország az első, Közép- és Kelet-Európa államai közül pedig - Oroszország után - a második legnagyobb tőkeexportőr, derül ki az ENSZ kereskedelemfejlesztési szervezetének adataiból. 2000-ben az UNCTAD egyazon módszerrel készült statisztikája szerint négymilliárd dollárnyi működőtőke áramlott ki a térség államaiból, ezen belül Magyarországról 530, Cseh- és Lengyelországból egyaránt 120 millió dollár. Az adatok is mutatják: mint a működőtőke-bevonásnál, úgy a tőkekivitelnél is Magyarországon indult be hamarabb a folyamat.
Nálunk hozták ugyanis meg először azokat a törvényi kereteket, amelyek lehetővé tették a tőke mozgását - indokol Hamar Judit, a Kopint-Datorg kutatója. A piaci alapú privatizáció is nálunk zajlott a legkorábbi időponttól. Így Magyarországról kiindulva a külföldi (rész)tőkével működő vállalatok is nemegyszer innen lépnek tovább. Erre példa lehet a Matáv külhoni terjeszkedése. Ugyan nemcsak magyar, de lengyel működőtőke-exportot is regisztráltak már 1990-ben, miközben a cseheknél csak 1993-ban indult meg a folyamat. Ám a magyarok már akkor is több mint háromszor annyi tőkét fektettek be külföldön, mint amennyit a lengyelek. Ez azzal is összefüggésben állhat, hogy a kezdeti években - az alacsony bázishatás miatt - sorra megduplázódott a külföldre kihelyezett magyar működőtőke értéke - mutat rá Hamar.
Ennek a trendnek az orosz válság vetett véget.
2000-ben az egy főre jutó külföldre kihelyezett működőtőke-állomány nálunk 201 dollárt tett ki, Csehországban 77, Lengyelországban 39 dollárt az UNCTAD adatai szerint. Ettől némileg eltérnek a nemzeti statisztikák: a gazdasági tárca szerint a magyar vállalatok 2000-ben mintegy 518 millió dollárnak megfelelő, 603 millió eurónyi működőtőkét fektettek be külföldön.
A szűken vett térségbeli magyar pozíció azért sem lehet véletlen, mert a külföldi vállalati terjeszkedés összefüggésbe hozható egy-egy adott gazdaság világgazdasági integrációjának szintjével, és - kisebbrészt ugyan, de - fejlettségével, egészségi állapotával is. A legnagyobb tőkeexportőrök között találjuk például az USA-t, Nagy-Britanniát, Franciaországot és Japánt. Ám nagy az ingadozás az egyes évek teljesítménye között. Például a gazdasági bajok szaporodásával párhuzamosan Japán az elmúlt években nem jeleskedett: 2000-ben nem került az első tíz közé az UNCTAD listáján.
Magyar adatok szerint a külföldön kihelyezett magyar tőke tavaly év végére 2,81 milliárd euróra bővült. Az elkövetkező három évben ez az állomány akár meg is duplázódhat - véli Pongorné Csákvári Marianna, a gazdasági tárca helyettes államtitkára. Szavainak realitást adnak az elmúlt évek nemzetközi tapasztalatai is. Az EU-hoz korábban csatlakozott s Magyarországgal a legtöbb hasonlóságot mutató államoknál mára a jelentős nettó tőkeimportőri pozíció eltűnt vagy alaposan mérséklődött. Hamar példaként az előbbire Írországot, az utóbbira Spanyolországot és Portugáliát hozza fel. Magyarországon - ha lassan is, de - szűkül az olló: tavaly az év végén már közelített a 11 százalék volt a külföldön befektetett magyar működőtőke-állomány aránya az itteni külföldihez képest.
Pongorné Csákvári Marianna és Hamar Judit egyaránt úgy látja: ahhoz, hogy a magyar cégek versenyképesek maradjanak (különösen az EU-ba lépés miatt), szükség van külföldi terjeszkedésükre. Már ma is van néhány nagy és egy-két tucat olyan magyar cég, amely megvetette a lábát külföldön, amellett, hogy számos kisebb vállalkozás - elsősorban a szomszédos országokban s főként a magyarlakta területeken - működtet vállalkozást. Ám már van olyan cég, amely például az Egyesült Államokban vállalkozott. A külföldi terjeszkedéshez tőke is kell, továbbá kockázatviselő képesség és jó menedzsment, hívja fel a figyelmet Hamar, aki szerint nem véletlen, hogy több olyan vállalat lépett magyarországi bázisról külföldre, amelynek külföldi anyacégei nálunk hozták létre regionális központjukat.
N. Vadász Zsuzsa
