Csak a külföldieknek jár?
Panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz a székesfővárosi kötvényperek vesztesei, kérve a testületet: foglaljon állást a második világháború előtt kiállított, lejárt és a bírói út kizárása miatt korábban nem érvényesített értékpapírok ügyében. Szeretnék elérni, az Ab mondja ki: esetükben nem alkalmazható a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló jogszabály passzusa, amelynek alapján, elévülésre hivatkozva, keresetüket jogerősen elutasították. Az alkotmányjogi panaszok megtárgyalása öt-tíz évbe is beletelhet, s a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) előtt több hasonló ügy van folyamatban, így kívánatos lenne, ha a testület soron kívül határozna.
Erre akkor van mód, ha az eljáró bíróság fordul az Ab-hez. A beadványozók a PKKB-tól is kérték, kezdeményezzen alkotmánybírósági eljárást.
Egy népszövetségi államkötvénnyel kapcsolatos sikeres próbaper nyomán, 1999 tavaszán a székesfővárosi kötvénytulajdonosok léptek fel - főként 1914-es, s 1927-es kibocsátású, aranyalapú - értékpapírjaik kifizetéséért a városházán. Ott az volt az álláspont: a fővárosi önkormányzat nem jogutóda Budapest székesfővárosnak, és a tartozásokért az állam felel. Ám az állam szerint a fizetési kötelezettség a kibocsátót terheli. Lényeges érvként merült fel a követelések elévülése.
Az elutasított kötvényesek bírósághoz fordultak. A perekben eddig született döntések eltérő álláspontokat tükröznek. Született olyan elsőfokú döntés, amely szerint az igények nem évültek el, és a főváros jogutóda Budapest székesfővárosnak. Van olyan jogerős ítélet, amely alapvetően elévüléssel indokolja a kérelem elutasítását. Lényege: a kötvényesek igénye nem tulajdonjogi, hanem kötelmi jellegű. Az ügylet megkötésekor a kibocsátó és a vásárló úgy állapodott meg: a kötvény által megtestesített tőkekövetelés 20 év alatt, a kibocsátásra kerülő szelvényekben megtestesített ügyleti kamatkövetelés 6 év alatt évül el.
Ám egy 1948-as jogszabály kizárta a kötvénykövetelések bíróság előtti érvényesítését. Ez a rendelet 1987 végi hatályon kívül helyezéséig tartott. Ám az alkotmánybírósági beadványban kifogásolt rendelkezés értelmében (a Ptk. passzusait a hatálybalépése előtt keletkezett és jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell) a kötvényeseknek csak egy évük volt - 1988. január 1. és 1989. január l. között - arra, hogy bírósághoz forduljanak.
De nem fordultak, mert a változásról - annak elhallgatása miatt - nem is tudtak. Úgy vélik: a szabály visszamenőleges alkalmazása esetükben alkotmányellenes, mivel a kötvénybirtokosok jogát és ezáltal a jogbiztonságot súlyosan sérti. A kérelmezők érvelnek azzal is: akkor még diktatúra volt. Évekbe tellett, amíg a jogérvényesítés reális feltételei kialakultak. Hivatkoznak arra az alkotmánybírósági határozatra is, amely kifejti: az állam csak meghatározott feltételekkel avatkozhat be jogszabállyal a fennálló és tartós szerződéses jogviszonyokba. Ilyen vita esetén az Ab jogosult a beavatkozás alkotmányosságát eldönteni. Felvetik: a jogérvényesítés elmaradásának legfontosabb oka: az adós szerepét senki nem vállalja. Az ügy érdekessége, hogy a külföldiek számára ma is fizet az állam a vitatott értékpapí-rok után.
Kende Katalin
