Magyarország is érintett lesz
EU-s "külső határországként" Magyarországot is érintik azok az európai bizottsági tervek, amelyek hosszabb távon az EU-határok ellenőrzését fokozatosan közösségi szinten kívánják szervezni. Magyar szakértők szerint a határellenőrzés jelenlegi gyakorlata már nagyobbrészt EU-konform, a tényleges közös határvédelem bevezetése azonban még további előkészületeket és egyebek között alkotmánymódosítást is kíván.
Az EU-s külső határok azonos elvek szerint történő ellenőrzése voltaképpen már 1992 - az ezt célzó első átfogóbb irányelv napirendre tűzése - óta folyamatosan téma, aminek aktualitását jelentős mértékben növelte a schengeni egyezmény "beemelése¨ az EU-alapszerződés keretei közé (az amszterdami szerződés három évvel ezelőtti életbelépésével). A másik, ebbe az irányba ható tényező annak kilátásba helyezése volt - ugyancsak az amszterdami szerződésben -, hogy a bel- és igazságügyek számos elemét (menekültkérdés, menedékjog, külső határvédelem, vízum- és vámügyek) legkésőbb 2004-től nagy valószínűséggel közösségi alapokra helyezik (az esetek többségében megszűnik a tagállamok vétójoga és az EU-intézmények - mindenekelőtt a bizottság - fokozottabb szerepet kaphatnak formálásukban).
A kettő voltaképpen logikus módon egészítette ki egymást: ha korlátozásmentes a személyek mozgása a tagországok között (és jelenleg a 15-ből már 13 EU-ország Schengen-tag is), akkor ésszerűtlen volna eltérő menedékjogi eszközöket vagy vízumpolitikát alkalmazni.
Még szintén 1999 őszén mindezek szellemében fogalmazódott meg a tamperei EU-csúcson az az átfogó menetrend, amely ezeken a területeken ír elő lépéseket a ma még eltérő nemzeti gyakorlatok fokozottabb harmonizálására. A szervezett bűnözés, majd különösen tavaly szeptember óta a terrorizmus elleni harc hangsúlyozott előtérbe helyezése ugyancsak az erőfeszítések egyesítése felé terelt (elvezetve például a terrorizmus közös meghatározásához, valamint "európai elfogatóparancs" bevezetésének elvi egyetértéséig).
A héten bemutatott brüsszeli kezdeményezést sokan voltaképpen a fenti folyamat újabb logikus állomásának tekintik. Az egyelőre nem hivatalos javaslat rövid, közép- és hosszú távra bontott teendőket foglal magában, a határ-ellenőrzési kézikönyvek aktualizálásától a képzési háttér egységesítésén át a közös (többnemzetiségű) határjárőrözés majdani bevezetéséig széles területet lefedve (beleértve ebbe az ezekkel járó anyagi, technikai és pénzügyi terhek fokozottabb közös viselését is).
Különösen a közös járőrözés megítélését szakértők szerint előreláthatóan kettőség jellemzi majd: egyfelől a nemzeti szuverenitás védelme az elutasítása felé terel majd sokakat, másfelől az EU külső határait "védő" tagországoktól (a legtöbb mostani tagjelölt ilyen) a "beljebb lévők" olyan - tárgyi, személyi és anyagi feltételekben megtestesülő - elvárásokkal lépnek majd fel, amelyek terheit viszont az előbbiek aligha szívesen viselnék önmagukban. "Minden bizonnyal egy összeérési folyamatról lesz majd szó" - jegyezte meg ennek kapcsán a kérdés egyik szakértője. A folyamatot nem úgy kell elképzelni, hogy a taggá válás másnapjától német, francia meg holland határőrök jelennek majd meg az ukrán, szerb vagy éppen fehérorosz határvonalakon, hanem a közös képzés, a tanácsadás, a szakértők küldése, összekötő tisztek cseréje, közös határvédelmi gyakorlatok tartása vezeti majd be az idővel valószínűleg intézményesülő többnemzetiségű közös határvédelmet.
Ahhoz azonban, hogy idáig jussanak a dolgok, a tagországok közötti egyetértésre van szükség, ami - az elmúlt tíz év példája mutatja - a kérdés érzékenységére való tekintettel minden bizonnyal apránként fog csak bekövetkezni. Másrészt az is szükséges, hogy az EU-tagság után a Schengen-tagság is teljes körűvé váljon az újonnan csatlakozók körében. Ez utóbbi minimálisan feltételezi a strasbourgi központú egységes számítógépes nyilvántartási rendszerhez (SIS-2) való csatlakozást, amire leghamarabb 2005 vége előtt kerülhet sor. Mindezek mellett - nem utolsósorban - további belső harmonizációra is szükség lesz még, így egyebek között az alkotmány bizonyos fokú módosítása is szükségessé válhat a nemzeti határ ellenőrzésének "nemzetközivé tételéhez".
Fóris György - Brüsszel
