Újra hangsúly a privatizáción

Az új pénzügyminiszter gyakorlatilag azonnal ellátogatott az ÁPV Rt.-be, amely jelzi, hogy e téren jelentős változásokra lehet számítani. A gyors vezércserét követően László Csaba sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az új menedzsmentnek két hónapja van kidolgozni a vagyonpolitikai irányelveket. Mindez valószínűleg egybevág az államháztartásban tapasztalt elfutással. Emiatt az ÁPV Rt. új vezetése felülvizsgálja a szervezet idei üzleti tervét, és nagy valószínűséggel módosítja a jelentős költségvetési bevétellel számoló dokumentumot.

Előtérbe kerül a gyors privatizáció. Csakhogy a tíz meghatározó, részben vagy egészben állami tulajdonban lévő vállalat, illetve cégcsoport eladásából nem lehet rövid távon bevételekre számítani. A többé-kevésbé állami tulajdonban lévő cégek közül a Molban és a Richterben lévő 25, illetve 24,27 százalékos állami részvénycsomag értékesítése történhetne meg a leghamarabb s a legkönnyebben. Ám László Csaba pénzügyminiszter ezeknek a tranzakcióknak az idei végrehajtását valamennyi eddigi felvetéskor rendre cáfolta, ezt tette tegnap is. Információink szerint az új pénzügyminiszter a Richter vezetőinek is megerősítette: egyelőre nem adják el a cég függetlenségét biztosító részvénycsomagot.

Szintén kézenfekvő lenne a 83,71 százalékban állami tulajdonban lévő Antenna Hungária (AH) gyors értékesítése. Itt is akadnak azonban buktatók. A társaságnak legkésőbb kora ősszel döntenie kell, hogy a Vodafone-opció lehívásával fenntartja-e legalább 25 százalék plusz 1 szavazatnyi tulajdonjogát a harmadik mobilszolgáltatóban. Ehhez legalább 10 milliárd forint friss tőkére lenne szükségük. Az idő szorítása miatt nyilvános kibocsátásra gondolni sem lehet, ráadásul az AH tőkeigényének biztosítása finoman szólva is szemben áll az állam bevételigényével. A szakmai befektetőknek történő értékesítés lehetősége a jelen piaci helyzetben kétséges, ráadásul ha akadna is potenciális befektető, az - miként az azóta magyarországi kivonulását tervező Vivendi - kizárólag irányító többség megszerzésével lenne hajlandó beszállni a vállalkozásba. Ehhez viszont a privatizációs törvény módosítására lenne szükség, ami újabb időveszteséget jelentene.

Eladásra hirdethető még az állami kézben lévő banki portfólió is. Az MFB napokban kinevezésre kerülő új vezetői szerint a fejlesztési bankról le kell választani a kereskedelmi banki funkciókat. Hogy mindez a Konzumbank értékesítésével jár-e, még kérdéses, ám jelentkező lenne a pénzintézetre. Szakértők szerint ugyanakkor az eladás kényszere a korábbinál akár lejjebb is viheti a bankért kínált árat.

Az Orbán-kabinet tavaly kudarcot vallott a Postabank részvényeinek értékesítésével: hírek szerint az exkluzív tárgyalási jogot kapó OTP hajlandó lett volna az eredeti 24-26 milliárd forintnál többet is adni az azóta is jelentős veszteségeket termelő pénzintézetért, ám a kormányzat által kért 30 milliárd forint feletti öszszeget már sokallotta. Ennek ellenére - miként Csányi Sándor elnök-vezérigazgató nyilatkozott - tender esetén újra megvizsgálnák, érdemes-e befektetésre a Postabank, de ezúttal aligha lennének egyedül.

A Dunaferr-csoport egésze értékét igencsak lenyomja a - nem hivatalos adatok szerint - 2001-re várt 8-9 milliárd forintos veszteség, amit az idén akár 20-24 milliárdos mínusz is követhet. Ám ezen belül a csoportnak vannak jó áron eladható egységei. Éppen ezek sorsa került néhány napja az igazgatóság elé. A testület azonban az - egyesek által vagyonkimentési tervként értékelt - akciót május 21-én lefújta. Mint beszámoltunk, ezek a stratégiai fontosságú kft.-k - a Kereskedőház Kft., a Dutrade Kft. és a D-ÉG Kft. - részben tőkeemeléssel, részben privatizációval jutottak volna új kézbe, a cégek gyakorlatilag lefedik a csoport teljes acélkereskedelmét. Felmerült, vagyis felmerülhet most is más, kisebb érdekeltségek eladása is.

A nemzetközi légi közlekedésben manapság az a gyakorlat, hogy stratégiai szövetségeket kötnek a cégek, és nem vásárolnak tőkerészt. A Malév ezért sem számíthat most tőkeerős befektetőre. A nemzeti légitársaság magánosítása közgazdaságilag nem indokolt. A vállalat súlyos helyzetben van, tavaly 7,5 milliárd forintos veszteséget könyvelt el. A cég az elmúlt években folyamatosan az állam segítségére szorult, és önerőből biztosan nem tud talpra állni. Rövid távon (egy-két év) legfeljebb az lehet a cél, hogy mérsékeljék az óriási veszteséget, és egy stabilizált vállalatnak keressenek tulajdonostársat.

A 12,7 milliárd forint törzstőkéjű Bábolna Rt. előző vezetése már tárgyalt a privatizációról. Akkor a lehetséges befektetők elé terjesztett értékelésben 14-17 milliárd forint közé tették a cég értékét. A társaság adósságállománya jelenleg 16 milliárd forint, ez várhatóan további kétmilliárddal növekszik.

A 100 százalékig állami tulajdonban lévő, 3,7 milliárd forintos jegyzett tőkéjű Mahartnak még nincs elfogadott privatizációs stratégiája - tájékoztatta lapunkat Somlóvári László vezérigazgató. A cég ebben az évben folytatja a tavaly megkezdett racionalizálást, és arra számít, hogy sikerül vevőt találni a székházra, s a főváros is megveszi a Csepel-sziget csúcsán lévő 44 hektáros területet a tervezett központi szennyvíztisztító számára.

A Volán Egyesülés 60 tagja közül a menetrend szerinti helyi és távolsági tömegközlekedésben 28 vállalat 7335 autóbusszal dolgozik. Ezek közül 24-et egy 1996-os országgyűlési határozat a nemzetgazdaság szempontjából fontos társaságok közé sorol, amelyekben az állam hosszú távon is meg kíván tartani 50 százalék plusz 1 részvény mértékű tulajdonrészt. Az említett regionális alapon szerveződött Volán-vállalatokban jelenleg 90-100 százalékos az állami tulajdon, ám a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt.-től lapunk nem kapott tájékoztatást egy esetleges privatizációs stratégiáról. Egyes vállalatvezetők azonban elmondták, manapság nem lehetne befektetőt találni, mivel igen alacsony a személyfuvarozás nyeresége, s ennél sokkal jobban jövedelmező pénzpiaci befektetési lehetőségek is vannak.

Munkatársainktól

A vezetőváltáson átesett Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. új menedzsmentjének két hónapja van a legnagyobb állami tulajdonú cég sorsával foglalkozó vagyonpolitikai irányelvek kidolgozására. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő tíz vállalat, illetve cégbirodalom esetében azonban nem sok esély van a gyors privatizációra, s az ezzel együtt járó bevételszerzésre. Kevéssé valószínű tehát, hogy rövid távon az ÁPV Rt. nettó befizetője legyen a költségvetésnek.

-->