Az első negyedben - éves alapon számítva - Magyarországon 2,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a mezőgazdaságban és az iparban csökkent a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva, így a növekedés kizárólag a szolgáltatási szektor bővülésének köszönhető. Hazánkban a gazdasági fellendülés, 1997 eleje óta nem volt 3 százalék alatti a GDP-növekedés üteme. Ennek elsősorban a világgazdasági konjunktúra gyengélkedése az oka, ami stagnáló pályára helyezte a hazai ipart.
A piaci szakértők egyébként 3-3,1 százalék körüli növekedést vártak, tehát az előzetes adat nem tért el jelentősen ettől, még ha le is süllyedt a 3 százalékos pszichológiai határ alá. Nem lepte meg a Pénzügyminisztériumot a pénteken napvilágra került növekedési adat - mondta el lapunknak a tárca szóvivője. A PM a következő negyedévekre folyamatosan erősödő élénkülést vár, továbbra is tartja prognózisát, miszerint éves átlagban 3,5-4 százalék között lesz a gazdaság növekedése.
A forgatókönyv tulajdonképpen nem tér el az elemzők által várt folyamatoktól, abban ugyanis csaknem mindenki egyetért, hogy a következő negyedévtől gyorsulni fog a gazdaság. Igaz, a Reuters legutóbbi felmérésében a 2002. év egészére adott előrejelzések átlaga a PM által megadott sáv alján, 3,5 százalékon volt.
Első pillantásra jóval kedvezőbbnek tűnnek a szintén pénteken napvilágot látott beruházási adatok, amelyek az első negyedben igen magas, 8,6 százalékos éves bővülést mutatnak.
Ez jelentősen meghaladja a korábbi időszakokban regisztrált beruházási aktivitást, a részletes számok azonban már kiábrándítóbbak. Ezekből ugyanis kiderül, hogy a dinamikus növekedés kizárólag a költségvetési forrásokból végrehajtott beruházásoknak köszönhetően ment végbe. Az adatok a választások előtti nagyfokú kormányzati aktivitást mutatják, hiszen a közigazgatási ágban majdnem 90, az egyéb közösségi szolgáltatások esetében pedig 50 százalék feletti bővülést mért a KSH. Bár ezek súlya a teljes beruházások körében igen kicsi, arra azért elég volt, hogy a lehangoló feldolgozóipari és kereskedelmi teljesítményt ellensúlyozzák. Utóbbi nemzetgazdasági ágak beruházásaiban ugyanis jelentős csökkenés következett be. A versenyszektorban csupán az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területen volt megfigyelhető jelentősebb kapacitásbővítés, köszönhetően a lakásépítési boomnak. A gyors fellendülés valószínűségét csökkenti az is, hogy a gépberuházások alacsony ütemben, mindössze 4 százalékkal nőttek.
Bár a piaci szakértők nem lepődtek meg a GDP-növekedés előzetes adatán, a vártnál magasabb beruházási adat fényében meglepőnek tartják a gazdasági bővülés ütemét, hiszen a beruházások 20-25 százalékát adják a teljes GDP-nek. Rejtélyesnek nevezi a jelenséget Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője, hiszen a lakossági fogyasztás minden korábbi mutató szerint igen erős, és ha a beruházási aktivitás is magas volt, akkor nagyobb GDP-adat is születhetett volna. Ebben az összefüggésben meglepetést sejt Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője is. Eszerint valahol máshol kellemetlen meglepetésnek kell lennie a felhasználási oldalon. A szakértő szerint az export-import olló nyílhatott szét jobban, mint ahogy arra számítani lehetett. Ez a dilemma egy hónap múlva dől majd el, amikor a KSH a részletes adatokat is megjelenteti.
Madár István
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.