Az első negyedben - éves alapon számítva - Magyarországon 2,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a mezőgazdaságban és az iparban csökkent a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva, így a növekedés kizárólag a szolgáltatási szektor bővülésének köszönhető. Hazánkban a gazdasági fellendülés, 1997 eleje óta nem volt 3 százalék alatti a GDP-növekedés üteme. Ennek elsősorban a világgazdasági konjunktúra gyengélkedése az oka, ami stagnáló pályára helyezte a hazai ipart.

A piaci szakértők egyébként 3-3,1 százalék körüli növekedést vártak, tehát az előzetes adat nem tért el jelentősen ettől, még ha le is süllyedt a 3 százalékos pszichológiai határ alá. Nem lepte meg a Pénzügyminisztériumot a pénteken napvilágra került növekedési adat - mondta el lapunknak a tárca szóvivője. A PM a következő negyedévekre folyamatosan erősödő élénkülést vár, továbbra is tartja prognózisát, miszerint éves átlagban 3,5-4 százalék között lesz a gazdaság növekedése.

A forgatókönyv tulajdonképpen nem tér el az elemzők által várt folyamatoktól, abban ugyanis csaknem mindenki egyetért, hogy a következő negyedévtől gyorsulni fog a gazdaság. Igaz, a Reuters legutóbbi felmérésében a 2002. év egészére adott előrejelzések átlaga a PM által megadott sáv alján, 3,5 százalékon volt.

Első pillantásra jóval kedvezőbbnek tűnnek a szintén pénteken napvilágot látott beruházási adatok, amelyek az első negyedben igen magas, 8,6 százalékos éves bővülést mutatnak.

Ez jelentősen meghaladja a korábbi időszakokban regisztrált beruházási aktivitást, a részletes számok azonban már kiábrándítóbbak. Ezekből ugyanis kiderül, hogy a dinamikus növekedés kizárólag a költségvetési forrásokból végrehajtott beruházásoknak köszönhetően ment végbe. Az adatok a választások előtti nagyfokú kormányzati aktivitást mutatják, hiszen a közigazgatási ágban majdnem 90, az egyéb közösségi szolgáltatások esetében pedig 50 százalék feletti bővülést mért a KSH. Bár ezek súlya a teljes beruházások körében igen kicsi, arra azért elég volt, hogy a lehangoló feldolgozóipari és kereskedelmi teljesítményt ellensúlyozzák. Utóbbi nemzetgazdasági ágak beruházásaiban ugyanis jelentős csökkenés következett be. A versenyszektorban csupán az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területen volt megfigyelhető jelentősebb kapacitásbővítés, köszönhetően a lakásépítési boomnak. A gyors fellendülés valószínűségét csökkenti az is, hogy a gépberuházások alacsony ütemben, mindössze 4 százalékkal nőttek.

Bár a piaci szakértők nem lepődtek meg a GDP-növekedés előzetes adatán, a vártnál magasabb beruházási adat fényében meglepőnek tartják a gazdasági bővülés ütemét, hiszen a beruházások 20-25 százalékát adják a teljes GDP-nek. Rejtélyesnek nevezi a jelenséget Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője, hiszen a lakossági fogyasztás minden korábbi mutató szerint igen erős, és ha a beruházási aktivitás is magas volt, akkor nagyobb GDP-adat is születhetett volna. Ebben az összefüggésben meglepetést sejt Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője is. Eszerint valahol máshol kellemetlen meglepetésnek kell lennie a felhasználási oldalon. A szakértő szerint az export-import olló nyílhatott szét jobban, mint ahogy arra számítani lehetett. Ez a dilemma egy hónap múlva dől majd el, amikor a KSH a részletes adatokat is megjelenteti.

Madár István