Szabadalom külföldön és itthon
A nagy sajtóvisszhangot kiváltó irányítósávos labdarúgócipő itthoni szabadalmaztatása még nem zárult le. Addig a találmány - hiába az Európai Szabadalmi Hivatal által biztosított oltalom - Magyarországon nem élvez végleges védelmet, közölte lapunkkal Zábori Zoltán, a Magyar Szabadalmi Hivatal osztályvezetője. Egy hazai találmány magyarországi oltalmának feltétele a belföldi szabadalmaztatási eljárás lefolytatása. Ennek hiányát nem pótolja az Európai Szabadalmi Hivatal nyújtotta oltalom. Magyarország még nem tagja az európai szabadalmi egyezménynek. A belépésre - a megfelelő törvénymódosítás után - 2003. január elsejével kerül sor. Csak az ezt követően nemzetközi oltalmat igényelt és azt elnyert hazai szabadalmak kapnak védelmet itthon is, ha belföldi elismerésük nem történt volna meg.
Oroszi László feltaláló a futballcipőre 1996 októberében kért használati mintaoltalmat. Ez gyorsabb eljárásban bírálható el, mint a szabadalmi bejelentés, azért is, mert nem vizsgálják, megfelel-e az újdonság követelményének, mondta Zábori. A használati oltalom kizárólagos jogot biztosít az adott találmány gyártására, forgalmazására, használatára. Legfeljebb tíz évre szól, míg a szabadalom akár húszra is. Oroszi a mintaoltalmat 1997 októberében megkapta, és ezt követően novemberben úgynevezett származtatási kérelmet nyújtott be. Most közeledik a befejezéshez ez az eljárás. Ha szabadalmi oltalmat nyer, az első bejelentéstől lesz hatályos, magába olvasztva a használati mintaoltalmat is.
Bármely feltaláló, ha veszélyeztetve látja szabadalmi jogait, bírósághoz fordulhat. Szabadalombitorlás esetén az eljárásra kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes. A másik, az állítólagos veszélyeztető fél - a perlekedést megelőzendő - az MSZH-nál kérheti annak megállapítását, hogy az adott termék vagy eljárás nem ütközik valamely szabadalomba. Eredménnyel vitathatja magát a szabadalmat ugyancsak, kérvén annak megsemmisítését. Bizonyítania természetesen mindkét esetben neki kell. Zábori Zoltán utalt arra: a nemleges megállapításra és a megsemmisítésre irányuló kérelem egyaránt ritka. Ez idő tájt például alig húsz ilyen eljárás van folyamatban az MSZH-ban, ami az évi több mint 4000 új szabadalmi bejelentéshez képest elenyészően kevés. Az érdekelt akkor is felléphet a bíróság előtt, ha találmányára kérte ugyan, de még nem kapta meg az oltalmat. Ám ilyenkor a Fővárosi Bíróság felfüggeszti az ügyet, és nem tárgyalja mindaddig, amíg a hivatal nem határoz a szabadalomról.
Ha a találmány az Európai Szabadalmi Hivataltól oltalmat kapott, ám hazait még nem, akkor a feltaláló csak azoknak a külföldi országoknak az igazságszolgáltató fórumai előtt érvényesítheti igényét esetleges szabadalombitorlás miatt, amelyekben terméke vagy eljárása védelmet élvez.
Kende Katalin
