A kamarák új feladatra vágynak
Irreális az a próbálkozás, amit az MGYOSZ tervez, a tavaly megkötött és két évig hatályos megállapodás visszavonása - hangoztatta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Kiss Péter munkaügyi miniszter szerint sem kell visszavonni a pluszjogosítványokat a kamaráktól. Szerinte a kamaráknak - a külföldi gyakorlathoz hasonlóan - a gazdasági önkormányzat szerepét kell betölteniük.
Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke tegnapelőtt jelentette be: kérni fogják a kormánynál a kamarai pluszjogosítványok viszszavonását. Parragh szerinte e próbálkozás mögött az az aggodalom érezhető, amit az erősödő kamarák okoznak más szervezeteknek.
Koji László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke szerint az önkéntes kamarai tagsággal erősödött az érdek-képviseleti jelleg, amit egyes szervezetek nehezen éltek meg. Ez magyarázata lehet egyes törekvéseknek.
Parragh és más, általunk megkérdezett kamarák vezetői is arról számoltak be lapunknak, hogy az eddiginél is szorosabb kapcsolatok kiépítésére, a feladatok megállapodásban való rögzítésére törekszenek a kormánynyal. Egyébként éppen ma írja alá a megállapodást a munkaügyi tárca és az MKIK a versenyképes tudással rendelkező munkaerő fejlesztésében, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű munkavállalók beilleszkedésében megvalósítandó együttműködésről.
Az agrártárca és a Magyar Agrárkamara is együttműködési megállapodás aláírására készül, az ezzel kapcsolatos előkészületek jelenleg is folynak - mondta lapunknak Csikai Miklós elnök. Szerinte a köztestületi kamarák jogosítványai a kamarai törvényben foglaltakhoz képest bővíthetők is.
Egyébként már meg is kezdődött a következő kormány-kamara megállapodás kidolgozása, aminek eredményeképpen várhatóan tovább bővül az MKIK és a területi kamarák feladatköre - közölte Parragh. Szeretnének a jövőben még jelentősebb részt vállalni a szak-, a felnőttképzés feladataiban, az EU-csatlakozás előkészítésében, a nemzeti fejlesztési terv kidolgozásában és végrehajtásában és a gazdasági érdekegyeztetésben. Az állami támogatással kapcsolatban az elnök még nem kívánt nyilatkozni, hiszen mint mondta, ezt a feladatok függvényében határozzák majd meg. E megállapodás aláírására várhatóan szeptemberben kerül sor, s ezt követően hatályba is lép a dokumentum.
Az elmúlt két évben 45 ezerre nőtt a területi kereskedelmi és iparkamarák tagsága, s cégeik a GDP több mint kétharmad részét állítják elő. Ma már 95 területi irodát működtetnek, s mintegy félezer főállású dolgozójuk van. Tavaly az MKIK megkapta a megállapodásban megjelölt maximum 120 millió forint támogatást az államtól, a területi kamaráktól származó tagdíjbevételük 150 millió forint volt. Ez az összeg az MKIK éves költségvetésének 8 százaléka. A területi kamarák büdzséjének mintegy egyharmada származik tagdíjbevételekből.
Parragh tovább bővítené a kamarák szerepét: be kellene ezeket ugyanis vonni a hazai érdekegyeztetés rendszerébe - fejtette ki. Hiányosság, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) nemcsak a kamarák, de a multik, a vegyes kamarák és a bankszövetség képviselői sem kapnak szerepet. Parragh úgy látja: a hiányosság kiküszöbölésére szükség lenne egy kétszintű érdekegyeztetésre, ahol ezen szervezetek is szerepet kapnának. Emellett képviselőiknek véleménynyilvánítási joggal meghívást kellene kapniuk az OÉT-be is, s be kellene kapcsolódniuk a Gazdasági és Szociális Tanács munkájába. Mivel az OÉT alakuló ülésére nem kaptak meghívást, Parragh László azt tervezi, hogy emiatt megteszik a szükséges lépéseket. (LI-TTE)
