A legfontosabb ázsiai kapcsolat

Bár Akihito császár személyében első ízben látogat Magyarországra japán uralkodó, a két ország kapcsolatai évtizedek óta szorosak. Japán mind a kereskedelmi forgalmat, mind a tőkekapcsolatokat, mind pedig a beutazó turizmust tekintve Magyarország legfontosabb partnerei közé tartozik. Az ázsiai szigetország oldaláról nézve: a közép- és kelet-európai országok közötti kiegyenlítődés ellenére még mindig Magyarországgal a legerősebbek Japán gazdasági, kereskedelmi, befektetési és turisztikai kapcsolatai, mutatnak rá a Külügyminisztériumban.

Japán Magyarország első számú ázsiai partnere, a külkereskedelmi toplistánkon pedig a 10. helyet foglalja el. Igaz, az importot tekintve a 8., ugyanakkor az exportban csak a 23., s ennek megfelelően jelentős a magyar passzívum. Ám a probléma jóval csekélyebb, mint amit egy - 2001. évi adat szerinti - 1,383 milliárd dolláros kereskedelmi hiány önmagában jelezne. Ugyanis a passzívumot elsősorban az autó- és elektronikai termeléshez szükséges alkatrészek, részegységek importja okozza - ezeket pedig a behozatalt jórészt lebonyolító japán érdekeltségű gyártó cégek késztermékekbe építik be s exportálják. Azaz az ebben a relációban kialakult hiány kiegyenlítődik más (elsősorban európai uniós) többletnél.

A magyar adatok szerint tavaly - az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal bővült - export 172,8 millió, s a - 9 százalékkal zsugorodott - import 1,555 milliárd dollárt tett ki. A japán statisztika ugyanakkor jócskán eltér a magyar adatoktól: az oda irányuló magyar szállítások értéke több mint kétszeres értéket, 394,2 millió dollárnyit mutat, az onnan származó szállításoké pedig a felét, 742,4 milliót. Szakértők szerint az eltérés a multinacionális vállalatok gyakorlatából és a közvetítő kereskedelem természetéből adódik.

Változás következett be a forgalom áruszerkezetében 2001-ben: a magyar gazdaságdiplomáciai erőfeszítéseknek is köszönhetően hagyományos magyar termékek kerültek az exportlista élére, olyanok, mint a sertéshús, a toll, a libamáj és a sajt. Az egy évvel korábban még listavezető számítógép-adattárolók, -merevlemezek kivitele a felére esett vissza. Az agrárexport térnyerését tükrözi a legnagyobb exportőrök listája is: a MiZo, a Borsi Rt., a Pápai Hús, a Hungary Meat, a Pick, a Plumavis, a Ringa éppen úgy ott található, mint az IBM, a Motim és a Richter Gedeon.

Térségünkön belül a japán tőke nálunk jelent meg először komolyabb formában, sőt, a Suzuki már a rendszerváltás előtt megtelepedett Magyarországon. Sok évet kellett azonban várni arra, hogy az első fecskét több vezető multinacionális cég is kövesse. A közismerten óvatosan, lassan és megfontolva haladó japán befektetői "szektor" a kilencvenes évek közepén "lendült be", amikor a Sony és a TDK is megjelent termelőberuházással. Bár a ma 1,2 milliárd dollárnyira tehető japán működőtőke-állomány csupán durván 5 százaléka az összes, nálunk megtelepedett külföldi működőtőkének, a zöldmezős beruházásokat tekintve a harmadik helyet foglalja el. A Magyarországon befektetett japán működőtőke 72 százaléka a feldolgozóiparra koncentrálódik.

A japán tőke beáramlása egyébként is folyamatos: tavaly mintegy 300 millió dollárnyi érkezett, közte a Suzuki tőkeemelésére. A már említetteken kívül a legnagyobb magyarországi japán befektetők közé tartozik még a Denso, a Clarion, az Alpine és a Sanyo.

Említést érdemel még a két ország idegenforgalmi kapcsolata is. Évről évre dinamikusan nő az érkező japán turisták száma. A trend ugyanakkor az utóbbi időben megtörni látszik. Ezt szakértők részint a szeptember 11-i merényletekkel, részint pedig azzal magyarázzák, hogy leállították a Malév menetrend szerinti és charterjáratait. Ennek ellenére Budapesten arra számítanak, hogy - a japán uralkodói pár mostani látogatásának is köszönhetően - az idén a japán turisták száma eléri a százezret. (NVZs)