A sávszélesítés inkább a kicsiket sújtotta

A forint sávszélesítése hatásainak kivédésére a cégek 70 százaléka mozgósította tartalékait - derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete most elkészült vizsgálatából. Parragh László, a kamara elnöke szerint nem okozott drámai változást az MNB tavaly májusi lépése. A válaszadó cégek 37 százaléka számolt be arról, hogy forintban számított exportja csökkent 2001-ben az előző évi szinthez képest. Nem volt változás 11 százalékuknál, és a cégek 51 százalékánál nőtt valamilyen arányban a kivitel. Amikor a sávszélesítésnek az exporteladásokra gyakorolt hatásáról kérdezték a cégeket, akkor majdnem minden második (47,9 százalék) úgy válaszolt, a sávszélesítés nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a forintban kifejezett export értéke kedvezőtlenebbül alakult 2001-ben az eredetileg tervezettnél.

Az árfolyamsáv szélesítése különösen azokat a cégeket érintette kedvezőtlenül, amelyek már eleve alacsony profithányaddal dolgoztak, többségében belföldi beszállítókra támaszkodtak, kizárólag külföldre termeltek, és eladásaikon belül magas volt a bérmunka aránya. Ahol ez a 80 százalékot meghaladja, a cégek több mint a fele jelezte a forintban számolt export csökkenését.

Az exportjövedelmezőség csökkenésére a válaszadók 70 százaléka tett rövid távon offenzív, a keresleti, a kínálati oldalon, illetve a termelési folyamatban is a meglévő tartalékokat feltáró, kihasználó ellenlépéseket. Ezek elvezethetnek akár a versenyképesség javulásához is - vélik a kutatók.

A kamara elnöke szerint öt százalékra tehető azon cégek aránya, amelyeket megrendített a forint árfolyam-erősödése. Többnyire a mikro-, kis- és középválallkozások voltak képtelenek az alkalmazkodásra. (MK)

Munkatársunktól