Az élbolyon kívül is van élet

A közgazdász szerint a jelentést (VG, 2002. június 26., 5. oldal) nem úgy célszerű felfogni, mint egy verseny aktuális eredményét, hanem mint egy tükröt, ami sokat elmond az egyes szereplőkről. A dokumentum csak a 2000-es adatokra épít; emiatt például nagyon kevés pontot (az elérhető tízből mindössze 0,8-et) ad Magyarországnak a külföldiekkel bonyolított tőketranzakciókra. Budapest azonban 2001-ben teljes mértékben liberalizálta a tőkeforgalmat, és ha ez tükröződne a végeredményben, az önmagában több tizedponttal emelné az ország összesített indexét - vélekedik Urbán László.

Ahogy lapunk megírta, a tavaly közzétett hasonló listához képest 8 hellyel, az 51.-re esett vissza hazánk; ez azonban nem tükrözi valósághűen a helyzetet, miután a két jelentés között jelentősen átalakult az értékelés szempontrendszere. Sokkal megbízhatóbb képet kapunk, ha az intézet által visszamenőleg kiszámított 1995-ös helyzettel hasonlítjuk össze a 2000. évit. Miközben e fél évtized alatt az összpontszám 6,2-ről 6,7-re emelkedett (és ezzel Magyarország öt helyet előrelépett a 123 állam rangsorában), több részmutató ennél sokkal nagyobb mértékben javult. A "kormánytisztviselőknek adott rendszertelen kifizetések" terén például 3,3-ről 7,3-re módosult az ország megítélése; az adók exporton és importon belüli arányára pedig 6,1 helyett 9,2 pontot kapott a magyar gazdaság. A munkaerő-piaci szabályok rugalmasságát ugyanakkor 7,1 helyett 2000-ben már csak 5,5 pontra értékelték.

Urbán László úgy véli: a gazdasági szabadság vizsgált összetevői közül a jogrendszer terén alapvető változtatásokra már nincsen szükség hazánkban. A stabil pénz tekintetében igen, és ezt mind a Magyar Nemzeti Bank, mind pedig a mindenkori kormány fontos feladatnak tekinti. A magyar vámtarifák meglehetősen nagy változatosságot mutatnak, ami szintén lefelé húzza az ország összpontszámát. Azért, mert emiatt ebben a rangsorban kevesebb pontot kap, nem biztos, hogy egy országnak ehhez a szemponthoz feltétlenül igazodnia kell - érvel Urbán.

A munkaerőpiac tekintetében a jelentés készítői egy jóval kevésbé szabályozott, az Európai Unióénál jóval rugalmasabb rendszert tekintenek ideálisnak. Magyarország azonban az unióba készül, így nem hihető, hogy e téren sokkal szabadabb feltételeket tudnánk teremteni az ottaniaknál - tette hozzá. Urbán László szerint tudomásul kell venni, hogy ennek a rangsornak az élvonalába, az első tíz ország közé úgysem fogunk bekerülni - de ez lényegtelen, mert a megtett lépések segíteni fognak abban, hogy a gazdasági szabadság rangsorában is valamelyest előrelépjünk, de még inkább, hogy a gazdaság kedvező körülmények között fejlődhessen.

Munkatársunktól